77  /​100
Hits: 3591

Győr sa nachá­dza seve­ro­zá­pa­de Maďar­ska. Slo­ven­ský názov pre Győr je Ráb, nemec­ký Raab, latinc­ký Arre­bo­na. Je vzdia­le­ný 65 km od Bra­ti­sla­vy a 10 km od slo­ven­ských hra­níc. Je žup­ným mes­tom župy Győr-​Moson-​Sopron. Mes­to malo do polo­vi­ce 19. sto­ro­čia pre­važ­ne nemec­kých oby­va­te­ľov. Od roku 1009 je síd­lom Ráb­skej die­cé­zy (Wiki­pe­dia). Na 174.62 km2 tu žije tak­mer 130 000 oby­va­te­ľov. K náras­tu počtu oby­va­te­ľov doš­lo naj­mä po skon­če­ní 2. sve­to­vej voj­ny do roku 1980. Leží v nad­mor­skej výš­ke 108 met­rov nad morom (Wiki­pe­dia ENG).

Je to sta­ro­by­lé živé mes­to. Nachá­dza sa tu veľ­ké množ­stvo ume­lec­kých pamia­tok, ich počtom sa radí na dru­hé mies­to v Maďar­sku. Ale je aj fes­ti­va­lo­vým mes­tom, Sta­ré mes­to je lau­re­átom európ­skej ceny ochra­ny pamia­tok. Cez mes­to tečú tri rie­ky (gyor​.hu). Naj­star­šiu časť mes­ta pred­sta­vu­je Kapi­tul­ný vrch (Káptalan-​domb), kde sto­jí bis­kup­ská kated­rá­la – bazi­li­ka, kto­rá má román­ske zákla­dy z 11. sto­ro­čia (Ale­na Ilčí­ko­vá). V gotic­kej kapl­n­ke svä­té­ho Ladi­sla­va sa nachá­dza vrchol­né die­lo uhor­ské­ho stre­do­ve­ké­ho zlat­níc­ke­ho ume­nia, pozlá­te­ná strie­bor­ná hel­ma svä­té­ho Ladi­sla­va (aktu​al​ne​.cz). V mes­te sú aj kúpe­le s lie­či­vou ter­mál­nou vodou (Richard Šedý).

Prvé osíd­le­nie na mies­te dneš­né­ho Győru je z pra­ve­ku. Osíd­le­né bolo aj v dobe rím­skej. Prvé písom­né dokla­dy sú z obdo­bia Kel­tov, kto­rí mes­to pome­no­va­li Arra­bo­na. V 6. sto­ro­čí úze­mie osíd­li­li Slo­va­nia (aktu​al​ne​.cz). Neskôr Lon­go­bar­di a Ava­ri, kto­rí tu vybu­do­va­li kru­ho­vú pev­nosť gyuru, z čoho je odvo­de­ný názov mes­ta Győr. Úze­mie bol v rokoch 880894 súčas­ťou Veľ­ko­mo­rav­skej ríše (Richard Šedý). Slo­va­nov v 9. a 10. sto­ro­čí napad­li Maďa­ri (aktu​al​ne​.cz). Maďa­ri opra­vi­li opus­te­nú rím­sku pev­nosť (Richard Šedý). V 13. sto­ro­čí mes­to napad­li Mon­go­li (aktu​al​ne​.cz) a v roku 1271 čes­ké voj­ská Pře­mys­la Ota­ka­ra II. (Wiki­pe­dia). V 16. sto­ro­čí mes­to pred Tur­ka­mi spá­lil miest­ny vojen­ský veli­teľ Kris­tóf Lam­bert (aktu​al​ne​.cz). Z tej­to doby je turec­ký názov pre mes­to Janik Kala – spá­le­né mes­to (Wiki­pe­dia). Po oslo­bo­de­ní bolo mes­to zno­vu vybu­do­va­né pomo­cou talian­skych archi­tek­tov v rene­sanč­nom a baro­ko­vom štý­le. V roku 1743 zís­ka­lo šta­tút slo­bod­né­ho krá­ľov­ské­ho mes­ta. Rast mes­ta však zasta­vi­li napo­le­on­ské voj­ny. Počas 2. sve­to­vej voj­ny sem boli depor­to­va­ní maďar­skí židia (aktu​al​ne​.cz). V mes­te sa vyrá­ba­li loko­mo­tí­vy a iná tech­ni­ka. Neskôr sa výro­ba pre­su­nu­la ďalej od mes­ta. Avšak, od roku 1994 v mes­te síd­li poboč­ka Audi AG, ktorá tu pre­vádz­ku­je tová­reň, vyrá­ba­jú sa tu špor­to­vé vozid­lá a množ­stvo typov ben­zí­no­vých moto­rov. V mar­ci 1945 bol, počas 2. sve­to­vej voj­ny, Győr tri dni bom­bar­do­va­ný spo­je­nec­ký­mi lie­tad­la­mi, čím zo 6 000 budov v mes­te zosta­lo iba asi 200 budov, ako­by zázra­kom prá­ve v his­to­ric­kom cen­tre mes­ta (Wiki­pe­dia).


Győr is loca­ted in nort­hwes­tern Hun­ga­ry. The Slo­vak name for Győr is Ráb, Ger­man Raab, Latin Arre­bo­na. It is 65 km away from Bra­ti­sla­va and 10 km from the Slo­vak bor­ders. It is the coun­ty seat of Győr-​Moson-​Sopron Coun­ty. Until the mid-​19th cen­tu­ry, the city had a pre­do­mi­nan­tly Ger­man popu­la­ti­on. Sin­ce 1009, it has been the seat of the Dioce­se of Győr (Wiki­pe­dia). Almost 130,000 peop­le live on 174.62 km². The popu­la­ti­on inc­re­a­sed main­ly after the end of World War II until 1980. It is situ­ated at an ele­va­ti­on of 108 meters abo­ve sea level (Wiki­pe­dia ENG).

Győr is an ancient vib­rant city with nume­rous artis­tic monu­ments, ran­king second in Hun­ga­ry by the­ir num­ber. It is also a fes­ti­val city, and the Old Town is the lau­re­a­te of the Euro­pe­an Heri­ta­ge Pro­tec­ti­on Award. Three rivers flow through the city (gyor​.hu). The oldest part of the city is repre­sen­ted by Capi­tu­la­ry Hill (Káptalan-​domb), whe­re the bis­ho­p’s cat­hed­ral stands – a basi­li­ca with Roma­ne­sque foun­da­ti­ons from the 11th cen­tu­ry (Ale­na Ilčí­ko­vá). In the Got­hic cha­pel of St. Ladis­laus, the­re is a mas­ter­pie­ce of Hun­ga­rian medie­val golds­mith art, the gil­ded sil­ver hel­met of St. Ladis­laus (aktu​al​ne​.cz). The­re are also ther­mal baths with hea­ling ther­mal water in the city (Richard Šedý).

The first sett­le­ment on the site of present-​day Győr dates back to pre­his­to­ric times. It was inha­bi­ted during the Roman era. The first writ­ten records are from the Cel­tic peri­od when the city was named Arra­bo­na. In the 6th cen­tu­ry, the ter­ri­to­ry was sett­led by Slavs (aktu​al​ne​.cz). Later, Lom­bards and Avars, who built a cir­cu­lar for­tress cal­led gyuru, giving the city its name Győr. The area was part of the Gre­at Mora­vian Empi­re from 880 to 894 (Richard Šedý). Hun­ga­rians attac­ked the Slavs in the 9th and 10th cen­tu­ries (aktu​al​ne​.cz). The Hun­ga­rians repai­red the aban­do­ned Roman for­tress (Richard Šedý). In the 13th cen­tu­ry, the city was attac­ked by the Mon­gols (aktu​al​ne​.cz), and in 1271 by the Czech armies of Pře­mysl Ota­kar II. (Wiki­pe­dia). In the 16th cen­tu­ry, the city was bur­ned by the local mili­ta­ry com­man­der Kris­tóf Lam­bert to pre­vent the Turks (aktu​al​ne​.cz). From this time comes the Tur­kish name for the city Janik Kala – the burnt city (Wiki­pe­dia). After libe­ra­ti­on, the city was rebu­ilt by Ita­lian archi­tects in the Renais­san­ce and Baro­que sty­les. In 1743, it gai­ned the sta­tus of a free roy­al city. Howe­ver, the city­’s gro­wth was hal­ted by the Napo­le­onic Wars. During World War II, Hun­ga­rian Jews were depor­ted from here (aktu​al​ne​.cz). The city used to manu­fac­tu­re loco­mo­ti­ves and other machi­ne­ry. Later, pro­duc­ti­on moved away from the city. Howe­ver, sin­ce 1994, a branch of Audi AG has been based in the city, ope­ra­ting a fac­to­ry pro­du­cing sports vehic­les and vari­ous types of gaso­li­ne engi­nes. In March 1945, during World War II, Győr was bom­bed by Allied airc­raft for three days, redu­cing the city­’s 6,000 buil­dings to about 200, mira­cu­lous­ly pre­ser­ving the his­to­ri­cal cen­ter (Wiki­pe­dia).


Győr észak­ny­uga­ti rés­zén talál­ha­tó Magy­arors­zá­gon. A szlo­vák neve Győr­nek Ráb, a német Raab, a latin Arre­bo­na. 65 km-​re van Pozso­ny­tól és 10 km-​re a szlo­vák határ­tól. Győr-​Moson-​Sopron megye szék­he­lye. A város köze­pé­ig, a 19. szá­zad köze­pé­ig főként német lako­sok éltek itt. 1009 óta a Győri egy­ház­me­gye szék­he­lye (Wiki­pé­dia). Majd­nem 130 000 ember él 174,62 km²-​en. A lakos­ság főként a máso­dik világ­há­bo­rú után, 1980-​ig növe­ke­dett. A ten­gers­zint felet­ti magas­ság 108 méter (Wiki­pe­dia ENG).

Győr ősi, vib­rá­ló város, szá­mos művés­ze­ti emlék­kel, ame­ly a máso­dik hely­et fog­lal­ja el Magy­arors­zá­gon. Emel­lett fesz­ti­vál­vá­ros is, az Óvá­ros pedig az euró­pai örök­ség­vé­del­mi díj nyer­te­se. Három folyó áram­lik a váro­son keresz­tül (gyor​.hu). A város leg­ré­geb­bi rés­zét a Káptalan-​domb (Káptalan-​domb) képe­zi, ahol az érse­ki szé­ke­se­gy­ház áll – egy bazi­li­ka, ame­ly­nek a 11. szá­zad­ból szár­ma­zó román alap­jai van­nak (Ale­na Ilčí­ko­vá). A Szent László-​gótikus kápol­ná­ban talál­ha­tó a magy­ar közép­ko­ri ara­ny­o­zott ezüst Szent Lász­ló sisak­já­nak csúc­sa (aktu​al​ne​.cz). A város­ban gyógy­í­tó ter­mál­víz­zel ren­del­ke­ző für­dők is van­nak (Richard Šedý).

Az első tele­pülés a mai Győr hely­én a pre­hisz­to­ri­kus kor­ból szár­ma­zik. A római idők­ben is lakott terület volt. Az első írá­sos emlé­kek a kel­ta idős­zak­ból szár­ma­znak, ami­kor a várost Arra­bo­ná­nak nevez­ték. A 6. szá­zad­ban a terüle­tet a szlá­vok tele­pí­tet­ték be (aktu​al​ne​.cz). Később lon­go­bár­dok és ava­rok, akik egy kör ala­kú erődöt, a gyurut épí­tet­tek, innen szár­ma­zik a város neve Győr. A terület 880 és 894 között rés­ze volt a Nagy Mor­va Biro­da­lom­nak (Richard Šedý). A magy­arok meg­tá­mad­ták a szlá­vo­kat a 9. és 10. szá­zad­ban (aktu​al​ne​.cz). A magy­arok hely­re­ál­lí­tot­ták az elha­gy­ott római erődöt (Richard Šedý). A várost a 13. szá­zad­ban mon­go­lok támad­ták (aktu​al​ne​.cz

), és 1271-​ben a cseh Pře­mysl Ota­kar II. had­se­re­ge (Wiki­pe­dia). A 16. szá­zad­ban a várost Kris­tóf Lam­bert helyi kato­nai parancs­nok elé­get­te, hogy mega­ka­dá­ly­oz­za a törököket (aktu​al​ne​.cz). Ebből az időből szár­ma­zik a város török neve Janik Kala – a leé­gett város (Wiki­pe­dia). A fels­za­ba­du­lás után az olasz épí­tés­zek által a renes­zánsz és barokk stí­lus­ban újjá­é­pí­tet­ték a várost. 1743-​ban elny­er­te a sza­bad kirá­lyi város stá­tus­zát. A város növe­ke­dé­sét azon­ban a napó­le­oni hábo­rúk állí­tot­ták meg. A máso­dik világ­há­bo­rú alatt innen depor­tál­ták a magy­ar zsi­dó­kat (aktu​al​ne​.cz). A város­ban gyár­tot­tak moz­do­ny­o­kat és más gépe­ket. Később a ter­me­lés távo­labb került a város­tól. Azon­ban 1994 óta az Audi AG egy­ik rész­le­ge van a város­ban, ahol sport­jár­művek és külön­fé­le típu­sú ben­zin­mo­to­rok kés­zül­nek. 1945 már­ciu­sá­ban, a máso­dik világ­há­bo­rú alatt, Győröt három napig bom­báz­ták az szövet­sé­ges repülőgé­pek, ami 6000 épület­ből csak min­te­gy 200 épüle­tet hagy­ott meg, mint­ha cso­da tör­tént vol­na, éppen a tör­té­nel­mi város­köz­pont­ban (Wiki­pe­dia).


Odka­zy

Use Facebook to Comment on this Post