Hits: 3122

Mes­to Komár­no je naj­juž­nej­ším mies­tom na Slo­ven­ku (komar​no​.sk). Maďar­ský názov mes­ta je Komá­rom, nemec­ký Komorn, latin­ský Cama­rum, Coma­ro­mium. Pre odlí­še­nie od mes­ta s rov­na­kým náz­vom, kto­ré leží v Maďar­sku, je v hovo­ro­vej maďar­či­ne pou­ží­va­ný názov Észak-​Komárom (Sever­né Komár­no) ale­bo Rév­ko­má­rom. Na plo­che 103.17 km2 tu žije 34 190 oby­va­te­ľov (Wiki­pe­dia). Leží pri súto­ku Duna­ja a Váhu v nad­mor­skej výš­ke 108 met­rov nad morom. Je jed­ným z naj­star­ších síd­lisk v Kar­pat­skej kot­li­ne. Žili tu Kel­ti, Rima­nia vybu­do­va­li na opač­nom bre­hu Duna­ja vojen­ský tábor a mes­to Bri­ge­tio a neďa­le­ké Cele­man­tia. V dobe sťa­ho­va­nia náro­dov sa tu dlh­šie zdr­žia­va­li Ava­ri. Kon­com 9. sto­ro­čia sem priš­li Maďa­ri. V 10. sto­ro­čí pri súto­ku vytvo­ri­li opev­ne­né síd­lo. Pop­ri ňom vzni­kol hrad a osa­da Cama­rum (Kamarn, Cama­run, Kamar, Cama­ron, Coma­ron). Stre­do­ve­ké Komár­no sa roz­ví­ja­lo hlav­ne za vlá­dy Mate­ja Kor­ví­na. V čase turec­kých vojen sa dosta­lo na pome­dzie habs­bur­gs­kej a osman­skej ríše. Pre­to bol hrad pre­bu­do­va­ný na pev­nosť – Sta­rá pev­nosť. Neskôr pri­bud­la Nová pev­nosť. Obe odo­lá­va­li Tur­kom. Od roku 1745 sa mes­to stá­va slo­bod­ným krá­ľov­ským mes­tom. V roku 17631783 pos­tih­lo mes­to zeme­tra­se­nie (komar​no​.sk). Mes­to bolo maďar­ské do roku 1918 (Wiki­pe­dia CS). 2.11.1938 bolo mes­to pri­po­je­né ku Maďar­sku. Do 30. 3. 1945 (komar​no​.sk). Po prvej sve­to­vej voj­ne bola hra­nič­ná línia novo­za­lo­že­né­ho Čes­ko­slo­ven­ska sta­no­ve­ná cez stred rie­ky, čím doš­lo k odde­le­niu mest­skej čas­ti Újs­zőny (dnes Komá­rom) na pra­vom bre­hu Duna­ja, pri­po­je­nej k mes­tu v roku 1896 (Wiki­pe­dia). 

Význam­né osob­nos­ti Komár­na: spi­so­va­teľ Mór Jókai, hudob­ný skla­da­teľ Franz Lehár (komar​no​.sk), uhor­ský kráľ Ladi­slav Pohro­bok, nit­rian­sky bis­kup Lipót Kol­lo­nich, reži­sér Ivan Reit­man, hereč­ka Zuza­na Maro­šo­vá, spi­so­va­teľ­ka Danie­la Kapi­tá­ňo­vá, kano­is­ti Atil­la Sza­bó, Michal Risz­dor­fer, Richard Risz­dor­fer, kaja­ká­ri Juraj Bača a Juraj Tarr, Erik Vlček, fut­ba­lis­ta Szi­lárd Németh. Mes­to má tie­to mest­ské čas­ti: Čer­hát, Ďulov Dvor, Hadov­ce, Kava, Lán­dor, Malá Iža, Malý Har­čáš, Nova Osa­da, Nová Stráž, Pavel, Veľ­ký Har­čáš. V Komár­ne sa nachá­dza­jú Slo­ven­ské lode­ni­ce, kto­ré boli zalo­že­né v roku 1898, nachá­dza­jú sa medzi Alž­be­ti­ným ostro­vom a Duna­jom (Wiki­pe­dia).


The city of Komár­no is the sout­hern­most pla­ce in Slo­va­kia (komar​no​.sk). The Hun­ga­rian name of the city is Komá­rom, Ger­man Komorn, Latin Cama­rum, Coma­ro­mium. To dis­tin­gu­ish it from the city with the same name in Hun­ga­ry, the infor­mal Hun­ga­rian name Észak-​Komárom (North Komár­no) or Rév­ko­má­rom is used. With an area of 103.17 km², it is home to 34,190 inha­bi­tants (Wiki­pe­dia). It is situ­ated at the con­flu­en­ce of the Danu­be and Váh rivers at an ele­va­ti­on of 108 meters abo­ve sea level. It is one of the oldest sett­le­ments in the Car­pat­hian Basin. Celts lived here, and Romans built a mili­ta­ry camp and the city of Bri­ge­tio on the oppo­si­te bank of the Danu­be, near Cele­man­tia. During the mig­ra­ti­on of nati­ons, Avars sta­y­ed here for a lon­ger peri­od. Hun­ga­rians arri­ved in the late 9th cen­tu­ry. In the 10th cen­tu­ry, they estab­lis­hed a for­ti­fied sett­le­ment at the con­flu­en­ce. Next to it, a cast­le and the sett­le­ment of Cama­rum (Kamarn, Cama­run, Kamar, Cama­ron, Coma­ron) emer­ged. Medie­val Komár­no deve­lo­ped main­ly during the reign of Matt­hias Cor­vi­nus. During the Tur­kish wars, it beca­me a bor­der area bet­we­en the Habs­burg and Otto­man empi­res. The­re­fo­re, the cast­le was rebu­ilt into a for­tress – the Old For­tress. Later, the New For­tress was added. Both resis­ted the Turks. Sin­ce 1745, the city has beco­me a free roy­al town. In 1763 and 1783, eart­hqu­akes struck the city (komar​no​.sk). The city was Hun­ga­rian until 1918 (Wiki­pe­dia CS). On Novem­ber 2, 1938, the city was anne­xed to Hun­ga­ry until March 30, 1945 (komar​no​.sk). After World War I, the bor­der line of the newly estab­lis­hed Cze­cho­slo­va­kia was set through the midd­le of the river, resul­ting in the sepa­ra­ti­on of the dis­trict of Újs­zőny (now Komá­rom) on the right bank of the Danu­be, which was anne­xed to the city in 1896 (Wiki­pe­dia).

Sig­ni­fi­cant per­so­na­li­ties from Komár­no inc­lu­de the wri­ter Mór Jókai, com­po­ser Franz Lehár (komar​no​.sk), Hun­ga­rian King Ladis­laus the Post­hu­mous, Nit­ra Bis­hop Lipót Kol­lo­nich, direc­tor Ivan Reit­man, act­ress Zuza­na Maro­šo­vá, wri­ter Danie­la Kapi­tá­ňo­vá, cano­eists Atil­la Sza­bó, Michal Risz­dor­fer, Richard Risz­dor­fer, kay­akers Juraj Bača and Juraj Tarr, Erik Vlček, and foot­bal­ler Szi­lárd Németh. The city has the fol­lo­wing dis­tricts: Čer­hát, Ďulov Dvor, Hadov­ce, Kava, Lán­dor, Malá Iža, Malý Har­čáš, Nova Osa­da, Nová Stráž, Pavel, Veľ­ký Har­čáš. In Komár­no, the­re are the Slo­vak Shi­py­ard, foun­ded in 1898, loca­ted bet­we­en Eli­sa­beth Island and the Danu­be (Wiki­pe­dia).


Komá­rom váro­sa a Szlo­vá­kia leg­dé­libb váro­sa (komar​no​.sk). A város magy­ar neve Komá­rom, német neve Komorn, latin neve pedig Cama­rum, Coma­ro­mium. A várost azo­nos nevű magy­arors­zá­gi város­hoz való meg­külön­böz­te­tés végett a bes­zélt magy­ar nyelv­ben Észak-​Komárom (Észa­ki Komá­rom) vagy Rév­ko­má­rom (Révköz-​Komárom) elne­ve­zé­sek is hasz­ná­la­to­sak. A terüle­te 103,17 négy­zet­ki­lo­mé­ter, és a város­ban 34 190 lakos él (Wiki­pe­dia). A Duna és a Vág talál­ko­zá­sá­nál, ten­gers­zint felet­ti 108 méter magas­ság­ban talál­ha­tó. Az egy­ik leg­ré­geb­bi tele­pülés a Kárpát-​medencében. Itt éltek a kel­ták, a rómaiak a Duná­tól távo­labb, az Árpád-​korban pedig lét­re­hoz­ták a Bri­ge­tio nevű várost és a köze­li Celemantia‑t. A nép­ván­dor­lás korá­ban hoss­zabb ide­ig ava­rok tar­tóz­kod­tak itt. A 9. szá­zad végén érkez­tek ide a magy­arok. A 10. szá­zad­ban a két folyó tor­ko­la­tá­nál erődí­tett tele­pülést hoz­tak lét­re. Mel­let­te kia­la­kult egy vár és a Cama­rum nevű tele­pülés (Kamarn, Cama­run, Kamar, Cama­ron, Coma­ron). A közép­ko­ri Komá­rom főként Máty­ás kirá­ly ural­ma alatt fej­lődött. A török hábo­rúk ide­jén a Habs­burg Biro­da­lom és az Osz­mán Biro­da­lom határ­vi­dé­ké­re került. Ezért a várat áta­la­kí­tot­ták erődí­tés­sé – Óvár­rá. Később hoz­zá­a­dó­dott az Újvár. Mind­ket­tő elle­nállt a törökök­nek. 1745-​től a város sza­bad kirá­lyi város­sá vált. 1763-​ban és 1783-​ban föl­dren­gés érte a várost (komar​no​.sk). A város 1918-​ig magy­ar terület volt (Wiki­pe­dia CS). 1938. novem­ber 2‑án a várost Magy­arors­zág­hoz csa­tol­ták. 1945. már­cius 30-​ig (komar​no​.sk). Az első világ­há­bo­rú után a csehsz­lo­vák állam­ha­tár a folyó köze­pén haladt el, ami a Dunán a jobb par­ton fek­vő Újs­zőny város­rész elvá­lasz­tá­sá­hoz veze­tett, ame­ly­et 1896-​ban csa­tol­tak a város­hoz (Wiki­pe­dia).

Kie­mel­ke­dő sze­mé­ly­i­sé­gek Komá­rom­ban: író Mór Jókai, zenes­zer­ző Franz Lehár (komar​no​.sk), Magy­arors­zág kirá­lya, V. Lász­ló, nyit­rai püs­pök Lipót Kol­lo­nich, ren­de­ző Ivan Reit­man, szí­nész­nő Zuza­na Maro­šo­vá, író­nő Danie­la Kapi­tá­ňo­vá, kenu­sok Atti­la Sza­bó, Michal Risz­dor­fer, Richard Risz­dor­fer, kaja­ko­sok Juraj Bača és Juraj Tarr, Erik Vlček, lab­da­rú­gó Szi­lárd Németh. A város­nak a követ­ke­ző város­rés­zei van­nak: Čer­hát, Ďulov Dvor, Hadov­ce, Kava, Lán­dor, Malá Iža, Malý Har­čáš, Nova Osa­da, Nová Stráž, Pavel, Veľ­ký Har­čáš. Komá­rom­ban talál­ha­tó a Szlo­vák Hajó­gy­ár, ame­ly­et 1898-​ban ala­pí­tot­tak, az Alžbeta-​sziget és a Duna között hely­ez­ke­dik el (Wiki­pe­dia).


Odka­zy

TOP

Všet­ky

Use Facebook to Comment on this Post