72  /​100
Hits: 3423

Senec je men­šie mes­to neďa­le­ko od Bra­ti­sla­vy, ale aj od Trna­vy na juho­zá­pad­nom Slo­ven­sku.

Maďar­ské pome­no­va­nie pre Senec je Szenc, nemec­ké Wart­berg. Jeho roz­lo­ha je tak­mer 39 km2, na kto­rých žije tak­mer 17 000 oby­va­te­ľov. Zná­me sú Slneč­né jaze­rá (Senec­ké jaze­rá), kto­ré sú význam­nou rekre­ač­nou des­ti­ná­ci­ou Slo­ven­ska. Are­ál vzni­kol v medzi­voj­no­vom obdo­bí. Prvá písom­ná zmien­ka je z roku 1252, kde sa Senec spo­mí­na ako Zemch. 13. sto­ro­čí bol Senec pod vply­vom nemec­kej kolo­ni­zá­cie. Nemci si udr­ža­li svo­je vedú­ce posta­ve­nie do kon­ca stre­do­ve­ku. Od roku 1439 sa Senec spo­mí­na ako oppi­dum – mes­teč­ko. V roku 1663 napad­li mes­to Tur­ci. V roku 1715 žilo v Sen­ci asi 1032 oby­va­te­ľov, v roku 1869 2837. V roku 1763 bolo v Sen­ci zeme­tra­se­nie, v roku 1775 zasiah­la mes­to povo­deň. Od decem­bra 1850 je v pre­vádz­ke želez­nič­né spo­je­nie Štú­ro­vo – Bra­ti­sla­va. Medzi prvou a dru­hou sve­to­vou voj­nou doš­lo vyvlast­ne­niu majet­ku Ester­há­zi­ov­cov a k ich pri­de­le­niu kolo­nis­tom z Ora­vy, Kysúc a Mora­vy. Vďa­ka repat­riá­cii po 2. sve­to­vej voj­ne doš­lo, okrem iné­ho, k prí­cho­du tak­mer tisíc Slo­vá­kov do Sen­ca. V mes­te od kon­ca stre­do­ve­ku malo veľ­mi sil­né zastú­pe­nie maďar­ské oby­va­teľ­stvo. Dnes tvo­ria cca 22 % (Wiki​pe​dia​.sk).

V lete sa koná v Sen­ci via­ce­ro pra­vi­del­ných podu­ja­tí: Senec­ké leto, Veľ­ký let­ný kar­ne­val, Troj­k­rá­ľo­vé zim­né plá­va­nie, Záchra­nár­sky Medzi­ná­rod­ný deň detí, Potá­pačs­ký kar­ne­val. Osob­nos­ti mes­ta: spi­so­va­teľ Albert Mol­nár Senc­zi, fut­ba­lis­ta Ján Pop­lu­hár (Wiki​pe​dia​.sk).


Senec is a smal­ler town near Bra­ti­sla­va and also Trna­va in sout­hwes­tern Slovakia.

The Hun­ga­rian name for Senec is Szenc, and in Ger­man, it is cal­led Wart­berg. It covers an area of almost 39 km², with a popu­la­ti­on of near­ly 17,000 inha­bi­tants. The Sun Lakes (Senec­ké jaze­rá) are well-​known and ser­ve as a sig­ni­fi­cant rec­re­a­ti­onal des­ti­na­ti­on in Slo­va­kia. The area was estab­lis­hed during the inter­war peri­od. The first writ­ten men­ti­on dates back to 1252, whe­re Senec is refer­red to as Zemch. In the 13th cen­tu­ry, Senec was under the influ­en­ce of Ger­man colo­ni­za­ti­on, main­tai­ning its lea­ding posi­ti­on until the end of the Midd­le Ages. Sin­ce 1439, Senec has been refer­red to as an oppi­dum – a small town. In 1663, the town was attac­ked by the Turks. In 1715, around 1032 inha­bi­tants lived in Senec, and by 1869, the num­ber inc­re­a­sed to 2837. In 1763, an eart­hqu­ake struck Senec, and in 1775, the town was hit by a flo­od. Sin­ce Decem­ber 1850, the­re has been a rai­lway con­nec­ti­on bet­we­en Štú­ro­vo and Bra­ti­sla­va. Bet­we­en the two World Wars, the pro­per­ty of the Ester­há­zy fami­ly was con­fis­ca­ted and assig­ned to sett­lers from Ora­va, Kysú­ce, and Mora­via. Due to repat­ria­ti­on after World War II, near­ly a thou­sand Slo­vaks arri­ved in Senec. The town has had a strong repre­sen­ta­ti­on of the Hun­ga­rian popu­la­ti­on sin­ce the end of the Midd­le Ages, cons­ti­tu­ting app­ro­xi­ma­te­ly 22% today.

During the sum­mer, Senec hosts vari­ous regu­lar events, inc­lu­ding Senec Sum­mer, the Grand Sum­mer Car­ni­val, Three Kings Win­ter Swim­ming, Inter­na­ti­onal Chil­dre­n’s Res­cu­er Day, and the Dive­r’s Car­ni­val. Notab­le per­so­na­li­ties from the town inc­lu­de wri­ter Albert Mol­nár Senc­zi and foot­bal­ler Ján Pop­lu­hár. (Sour­ce: Wiki​pe​dia​.sk)


Szenc egy kisebb város Szlo­vá­kia dél­ny­uga­ti rés­zén, közel Bra­ti­sla­vá­hoz és Trnavához.

Szenc magy­ar neve Szenc, német neve pedig Wart­berg. Majd­nem 39 km² terüle­ten, közel 17 000 lakos él. Ismer­tek a Napfény-​tavak (Senec­ké jaze­rá), mely­ek fon­tos rekre­áci­ós cél­pont­ként szol­gál­nak Szlo­vá­kiá­ban. A terület az első világ­há­bo­rú utá­ni idős­zak­ban jött lét­re. Az első írá­sos emlí­tés 1252-​ből szár­ma­zik, ami­kor Szen­cet Zemch-​ként emlí­tik. A 13. szá­zad­ban Szenc a német tele­pe­sek befo­ly­á­sa alatt állt, ame­ly veze­tő pozí­ci­ó­ját a közép­kor végé­ig meg­tar­tot­ta. 1439 óta Szenc oppi­dum­ként, azaz kis­vá­ros­ként sze­re­pel. 1663-​ban a várost a törökök meg­tá­mad­ták. 1715-​ben Szenc lakos­sá­ga körül­be­lül 1032 fő volt, 1869-​ben pedig már 2837 fő. 1763-​ban Szen­cen föl­dren­gés tör­tént, 1775-​ben pedig az árvíz súj­tot­ta a várost. 1850 decem­be­ré­től van vasú­ti kapc­so­lat Štú­ro­vo és Pozso­ny között. Az első és a máso­dik világ­há­bo­rú között az Ester­há­zy csa­lád vagy­o­nát elko­boz­ták, és az Ora­va, Kysú­ce és Mora­va terüle­té­ről érke­ző tele­pe­sek­nek ítél­ték oda. A máso­dik világ­há­bo­rú utá­ni repat­riá­ció miatt majd­nem ezer szlo­vák érke­zett Szenc­re. A város­nak erős magy­ar lakos­sá­ga volt a közép­kor végé­től, ma körül­be­lül 22%-os ará­ny­ban képviseltetik.

Nyá­ron Szenc szá­mos rends­ze­res ese­mé­ny­nek ad ott­hont, köz­tük a Senec­ké leto (Szen­ci Nyár), a Nagy Nyá­ri Kar­ne­vál, a Három­ki­rá­lyi téli úszás, a Nemzet­közi Gyer­mek­men­tő Nap és a Búvár­ko­dó Kar­ne­vál. A város neves sze­mé­ly­i­sé­gei közé tar­to­zik az író Albert Mol­nár Senc­zi és a lab­da­rú­gó Ján Pop­lu­hár. (For­rás: Wiki​pe​dia​.sk)


Senec je man­ji grad neda­le­ko od Bra­ti­sla­ve, ali i od Trna­ve na jugo­za­pa­du Slovačke.

Mađar­ski naziv za Senec je Szenc, a nemač­ki Wart­berg. Nje­go­va povr­ši­na je goto­vo 39 km², na kojoj živi sko­ro 17 000 sta­nov­ni­ka. Pozna­ta su Sun­ča­na jeze­ra (Senec­ké jaze­rá), koja su zna­čaj­na rekre­a­tiv­na des­ti­na­ci­ja Slo­vač­ke. Ovaj kom­pleks nastao je izme­đu dva svet­ska rata. Prvi pisa­ni spo­men dati­ra iz 1252. godi­ne, kada se Senec pomin­je kao Zemch. Tokom 13. veka, Senec je bio pod uti­ca­jem nemač­ke kolo­ni­za­ci­je, a Nemci su zadr­ža­li svoj vode­ći polo­žaj do kra­ja sredn­jeg veka. Od 1439. godi­ne Senec se spo­min­je kao oppi­dum – grad. Godi­ne 1663, grad je napao Osman­ski car. Godi­ne 1715, Senec je imao oko 1032 sta­nov­ni­ka, a 1869. godi­ne 2837. Godi­ne 1763. Senec je pogo­dio zeml­jot­res, a 1775. grad je zahva­ti­la popla­va. Od decem­bra 1850. godi­ne posto­ji želez­nič­ka veza Štú­ro­vo – Bra­ti­sla­va. Izme­đu Prvog i Dru­gog svet­skog rata doš­lo je do odu­zi­man­ja imo­vi­ne Ester­há­zi­ja i dodel­ji­van­ja dosel­je­ni­ci­ma iz Ora, Kišu­ca i Mora­ve. Zbog repat­ri­ja­ci­je posle Dru­gog svet­skog rata, doš­lo je, izme­đu osta­log, do dolas­ka sko­ro hil­ja­du Slo­va­ka u Senec. Grad je od kra­ja sredn­jeg veka imao snaž­no mađar­sko pred­stavl­jan­je. Danas čine oko 22% sta­nov­ni­štva (Wiki​pe​dia​.sk).

Tokom leta, u Sen­cu se odr­ža­va neko­li­ko redov­nih doga­đan­ja, ukl­ju­ču­ju­ći Senec Sum­mer, Veli­ki letn­ji kar­ne­val, Zim­sko pli­van­je Tro­j­i­ce kral­je­va, Među­na­rod­ni dan spa­ša­van­ja dece, i Pod­vod­ni kar­ne­val. Lič­nos­ti gra­da ukl­ju­ču­ju pis­ca Alber­ta Mol­ná­ra Senc­zi­ja i fud­ba­le­ra Jána Pop­lu­há­ra (Wiki​pe​dia​.sk).


Odka­zy

Use Facebook to Comment on this Post