Sandberg – svedok minulosti, klenot súčasnosti

Sand­berg je súčas­ťou Devín­skej Koby­ly. Mno­hí Bra­ti­slav­ča­nia cho­dia čas­to na Sand­berg. Z Devín­skej Novej Vsi je to naozaj na skok.

Sand­berg je mla­dot­re­ťo­hor­ná pale­on­to­lo­gic­ká loka­li­ta európ­ske­ho význa­mu. Bola odkry­tá lomom na ťaž­bu pies­ku. Tvo­ria ho zvyš­ky tre­ťo­hor­né­ho mora, kto­ré sa rozp­res­tie­ra­lo vo Vie­den­skej pan­ve. Na jur­ské a spod­nok­rie­do­vé vápen­ce spred 160 – 180 mili­ó­nov rokov, boli pri mohut­nom zdvi­hnu­tí mora pre 14 – 16 mili­ón­mi rokov, vodo­rov­ne ulo­že­né pies­ky s vlož­ka­mi štr­ko­pies­kov, pies­kov­ce a brek­cie. V pies­ko­vej ste­ne sú vidi­teľ­né vodo­rov­né lavi­ce odol­nej­šie­ho pies­kov­ca a lito­tam­ni­ové­ho vápen­ca. Na sva­hoch a na úpä­tí sú mohut­né bal­va­ny z pies­kov­ca a lito­tam­ni­ové­ho vápen­ca, kto­ré tu osta­li po posled­nom komo­ro­vom odstre­le. Našlo sa tu oko­lo 300 dru­hov ska­me­ne­lín ulit­ní­kov, las­túr­ni­kov, ježo­viek, hubiek, dier­kav­cov a väč­ších mor­ských a sucho­zem­ských živo­čí­chov. Naj­zná­mej­šie sú nále­zy zubov žra­lo­kov a kost­na­tých rýb, stav­ca veľ­ry­by, pozos­tat­kov koryt­na­čiek, opíc, tule­ňa, noso­rož­ca srs­t­na­té­ho, jas­kyn­né­ho med­ve­ďa a vtá­kov. V súčas­nej fló­re sú zastú­pe­né via­ce­ré ohro­ze­né a chrá­ne­né pies­ko­mil­né dru­hy ako napr. Peuce­da­num are­na­rium, Minu­ar­tia glau­ci­na, Gyp­sop­hi­la pani­cu­la­ta (Infor­mač­ná tabu­ľa). Vek naj­star­ších geolo­gic­kých vrs­tiev je viac ako 100 mili­ó­nov rokov. V obdo­bí tre­ťo­hôr bol Sand­berg strie­da­vo mor­ským dnom, úte­som, či súčas­ťou pobrež­né­ho ostrov­né­ho sys­té­mu (devin​ska​ko​by​la​.sk). Sand­berg sa nachá­dza na západ­ných sva­hoch Devín­skej Koby­ly, je súčas­ťou národ­nej prí­rod­nej rezer­vá­cie Devín­ska Koby­la (slo​va​kia​.tra​vel).

Kedy­si sa tu ťažil pie­sok, k prí­sta­vu na rie­ke Mora­va sa dopra­vo­val nadzem­nou lanov­kou. V tre­ťo­ho­rách, pred 14 – 16 mili­ón­mi rokov sa na tom­to úze­mí rozp­res­tie­ra­lo more (pano​ra​ma​.sk). Ako už aj názov napo­ve­dá, Sand­berg je tvo­re­ný pies­ka­mi, pies­kov­ca­mi, lito­tam­ni­ovým, luma­che­lo­vý­mi a pies­či­tý­mi vápen­ca­mi a brek­cia­mi a pies­či­tý­mi ílov­ca­mi. Z geolo­gic­ké­ho hľa­dis­ka sú tie­to hor­ni­ny usa­de­né len krát­ku dobu, pre­to sú len málo spev­ne­né. Aj vďa­ka tomu je Sand­berg sve­to­zná­ma loka­li­ta neogén­nych ska­me­ne­lín. Našlo sa tu viac ako 300 dru­hov ska­me­ne­lých orga­niz­mov. Napr. las­túr­ni­ky, čer­vy, hub­ky, ustri­ce, ulit­ní­ky, ježov­ky, machov­ky, dier­kav­ce, žra­lo­ky, tule­ne, a samoz­rej­me ryby. Našiel sa tu dokon­ca sta­vec veľ­ry­by Meso­ce­tus hun­ga­ri­cus. Sand­berg bol aj mor­ským dnom 60 met­rov hlbo­ké­ho mora, aj plá­žou, úte­som, či pev­ni­nou. Spla­ve­né sem boli hlav­ne zo sever­ných sva­hov zvyš­ky orga­niz­mov prí­buz­né dneš­ným noso­rož­com, anti­lo­pám, pso­vi­tým šel­mám, mas­to­don­tov a dei­no­te­ri­ov. Význam­né sú nále­zy frag­men­tov opi­ce Pli­opit­he­cus anti­gu­us a Siva­pit­he­cus dar­wi­ni, kto­ré sa pokla­da­jú za pred­kov dneš­ných indic­kých gibo­nov. Našli sa tu aj zuby Dry­o­pi­te­ka, kto­rý sa zara­ďu­je ku pred­chod­com dneš­ných ľudo­opov (devin​ska​.sk). Mor­ské orga­niz­my, kto­ré sa tu našli ako fosí­lie pochá­dza­li spred 14 – 16 mili­ó­nov rokov (sazp​.sk). Našiel sa tu aj sta­vec chrb­ti­ce tre­ťo­hor­nej veľ­ry­by, kto­rý obja­vi­li deti Albí­na Bru­nov­ské­ho (Vodič­ka). Ohro­mu­jú­ci je nález tak­mer celé­ho pan­cie­ra koryt­nač­ky (pano​ra​ma​.sk). Mor­ské usa­de­ni­ny vytvo­ri­li pies­kov­co­vé vrstvy, kto­ré sú dnes odkry­té v podo­be žltých stien býva­lé­ho pies­kov­ca (slo​va​kia​.tra​vel).

Vďa­ka tep­lo­mil­ným a sucho­mil­ným pod­mien­kam sa tu vysky­tu­je množ­stvo vzác­nych dru­hov rast­lín a živo­čí­chov. Medzi naj­výz­nam­nej­šie pat­ria rôz­ne dru­hy orchi­deí a tep­lo­mil­né­ho hmy­zu (ibot​.sav​.sk). Na Sand­ber­gu pre­bie­ha voľ­né pase­nie, výho­dou je že si zvie­ra­tá sami vybe­ra­jú potra­vu, nevzni­ka­jú tak inten­zív­ne spa­se­né plo­chy, ale pes­trá mozai­ka. Taká­to exten­zív­na pas­tva je pred­po­kla­dom pre obno­vu a zacho­va­nie bio­di­ver­zi­ty. Potlá­ča sa zaras­ta­nie úze­mia dre­vi­na­mi – zales­ňo­va­niu, čo je v tom­to prí­pa­de žia­dú­ce. Umož­ňu­je sa tak návrat lesostep­ných spo­lo­čens­tiev a vzác­nych dru­hov rast­lín a živo­čí­chov. Zvie­ra­tá pri­ro­dze­ne rozná­ša­jú seme­ná rast­lín. Pod­po­ru­je sa tým špe­ci­fic­ké živo­čí­chy, kto­ré via­za­né na také­to pod­mien­ky. Narú­ša­nie povr­chu pôdy napo­má­ha klí­če­niu vzác­nych dru­hov rast­lín, resp. vytvá­ra­jú sa tak vhod­né pod­mien­ky pre hmyz. Súčas­ťou je zoolo­gic­ký a bota­nic­ký moni­to­ring, pri kto­rom sa sle­du­je vplyv pas­tvy na vybra­né dru­hy (Infor­mač­ná tabuľa).

Sand­berg is part of Devín­ska Koby­la. Many resi­dents of Bra­ti­sla­va fre­qu­en­tly visit Sand­berg. From Devín­ska Nová Ves, it is just a short trip away.

Sand­berg is a Late Ter­tia­ry pale­on­to­lo­gi­cal site of Euro­pe­an sig­ni­fi­can­ce. It was unco­ve­red by a sand quar­ry. It con­sists of rem­nants of the Ter­tia­ry sea, which once cove­red the Vien­na Basin. On Juras­sic and Lower Cre­ta­ce­ous limes­to­nes, which are 160 – 180 mil­li­on years old, sands with lay­ers of gra­vel sands, sand­sto­nes, and brec­cias were depo­si­ted 14 – 16 mil­li­on years ago when the sea sig­ni­fi­can­tly rose. The sand wall con­tains visib­le hori­zon­tal lay­ers of more resis­tant sand­sto­ne and lit­hot­ham­ni­on limes­to­ne. On the slo­pes and at the base, lar­ge boul­ders of sand­sto­ne and lit­hot­ham­ni­on limes­to­ne remain, left behind after the last cham­ber explosion.

Around 300 fos­si­li­zed spe­cies have been dis­co­ve­red here, inc­lu­ding gas­tro­pods, bival­ves, sea urchins, spon­ges, fora­mi­ni­fe­ra, and lar­ger mari­ne and ter­res­trial ani­mals. The most famous finds inc­lu­de shark teeth, bony fish, a wha­le ver­teb­ra, remains of turt­les, mon­ke­ys, seals, wool­ly rhi­no­ce­ro­ses, cave bears, and birds. The cur­rent flo­ra inc­lu­des seve­ral endan­ge­red and pro­tec­ted psam­mop­hi­lous spe­cies, such as Peuce­da­num are­na­rium, Minu­ar­tia glau­ci­na, and Gyp­sop­hi­la pani­cu­la­ta (Infor­ma­ti­on board). The oldest geolo­gi­cal lay­ers here are over 100 mil­li­on years old. During the Ter­tia­ry peri­od, Sand­berg was alter­na­te­ly a sea bot­tom, a reef, or part of a coas­tal island sys­tem (devin​ska​ko​by​la​.sk). Sand­berg is loca­ted on the wes­tern slo­pes of Devín­ska Koby­la and is part of the Devín­ska Koby­la Nati­onal Natu­re Reser­ve (slo​va​kia​.tra​vel).

Sand was once mined here and tran­s­por­ted via an over­he­ad cab­le­way to a port on the Mora­va River. During the Ter­tia­ry peri­od, 14 – 16 mil­li­on years ago, a sea cove­red this area (pano​ra​ma​.sk). As the name sug­gests, Sand­berg is com­po­sed of sands, sand­sto­nes, lit­hot­ham­ni­on, luma­chel­le, and san­dy limes­to­nes, as well as brec­cias and san­dy cla­ys. Geolo­gi­cal­ly, the­se rocks have been depo­si­ted for only a short time, so they are only slight­ly con­so­li­da­ted. This is one of the rea­sons why Sand­berg is a world-​famous site for Neoge­ne fos­sils. More than 300 fos­si­li­zed spe­cies have been found here, inc­lu­ding bival­ves, worms, spon­ges, oys­ters, gas­tro­pods, sea urchins, bry­o­zo­ans, fora­mi­ni­fe­ra, sharks, seals, and vari­ous fish. A ver­teb­ra of the wha­le Meso­ce­tus hun­ga­ri­cus was even dis­co­ve­red here.

Sand­berg was once the sea­bed of a 60-​meter-​deep oce­an, as well as a beach, a reef, and dry land. Washed-​down remains of orga­nisms rela­ted to modern rhi­nos, ante­lo­pes, cani­nes, mas­to­dons, and dei­not­he­riums were main­ly depo­si­ted here from nort­hern slo­pes. Sig­ni­fi­cant dis­co­ve­ries inc­lu­de frag­ments of the pri­ma­tes Pli­opit­he­cus anti­gu­us and Siva­pit­he­cus dar­wi­ni, con­si­de­red ances­tors of modern Indian gib­bons. Teeth of Dry­o­pit­he­cus were also found here, which is clas­si­fied as a pre­cur­sor of modern gre­at apes (devin​ska​.sk). Mari­ne orga­nisms fos­si­li­zed here date back 14 – 16 mil­li­on years (sazp​.sk). A Ter­tia­ry wha­le ver­teb­ra was dis­co­ve­red here by chil­dren of Albín Bru­nov­ský (Vodič­ka). An asto­nis­hing find was the near­ly com­ple­te shell of a turt­le (pano​ra​ma​.sk). Mari­ne sedi­ments for­med sand­sto­ne lay­ers, which are now expo­sed as yel­low rock faces of the for­mer sand­sto­ne quar­ry (slo​va​kia​.tra​vel).

Due to its warm and dry con­di­ti­ons, Sand­berg is home to many rare plant and ani­mal spe­cies. The most notab­le inc­lu­de vari­ous orchids and ther­mop­hi­lic insects (ibot​.sav​.sk). Free gra­zing is cur­ren­tly taking pla­ce on Sand­berg, with the advan­ta­ge that ani­mals cho­ose the­ir food them­sel­ves, pre­ven­ting over­gra­zing and cre­a­ting a diver­se lands­ca­pe. Such exten­si­ve gra­zing is essen­tial for the res­to­ra­ti­on and main­te­nan­ce of bio­di­ver­si­ty. It supp­res­ses tree over­gro­wth, allo­wing the return of forest-​steppe eco­sys­tems and rare plant and ani­mal spe­cies. Ani­mals also natu­ral­ly dis­per­se plant seeds, sup­por­ting spe­cia­li­zed spe­cies adap­ted to the­se con­di­ti­ons. The dis­tur­ban­ce of the soil sur­fa­ce helps rare plant spe­cies ger­mi­na­te and cre­a­tes favo­rab­le con­di­ti­ons for insects. The pro­cess is moni­to­red zoolo­gi­cal­ly and bota­ni­cal­ly to assess the impact of gra­zing on selec­ted spe­cies (Infor­ma­ti­on board).

Sand­berg ist Teil des Devín­ska Koby­la. Vie­le Bra­ti­sla­va­er besu­chen Sand­berg regel­mä­ßig. Von Devín­ska Nová Ves ist es nur ein kur­zer Weg.

Sand­berg ist eine jung­ter­ti­ä­re palä­on­to­lo­gis­che Fund­stät­te von euro­pä­is­cher Bede­utung. Sie wur­de durch den Abbau von Sand fre­i­ge­legt. Sie bes­teht aus Über­res­ten des ter­ti­ä­ren Mee­res, das sich einst über das Wie­ner Bec­ken ers­trec­kte. Auf juras­sis­che und unterk­re­i­de­ze­it­li­che Kal­ke, die 160 – 180 Mil­li­onen Jah­re alt sind, wur­den durch eine star­ke Mee­re­san­he­bung vor 14 – 16 Mil­li­onen Jah­ren Sands­chich­ten mit Ein­la­ge­run­gen von Kies- und Sand­ste­i­nen sowie Brek­zien hori­zon­tal abge­la­gert. In der Sand­ste­in­wand sind sicht­ba­re hori­zon­ta­le Schich­ten von widers­tands­fä­hi­ge­rem Sand­ste­in und Lit­hot­ham­nien­kalk. An den Hän­gen und am Fuß der Wand befin­den sich mäch­ti­ge Sandstein- und Lit­hot­ham­nien­kalkb­löc­ke, die nach der letz­ten kam­mer­we­i­sen Spren­gung zurück­geb­lie­ben sind.

Hier wur­den etwa 300 fos­si­le Arten ent­dec­kt, darun­ter Schnec­ken, Mus­cheln, See­i­gel, Sch­wäm­me, Fora­mi­ni­fe­ren und größe­re mari­ne sowie ter­res­tris­che Tie­re. Die bekann­tes­ten Fun­de sind Hai­fis­ch­zäh­ne, Kno­chen­fis­che, ein Wir­bel eines Wals, Über­res­te von Schildk­röten, Affen, Rob­ben, Woll­nas­hör­nern, Höh­len­bä­ren und Vögeln. Die heuti­ge Flo­ra umfasst meh­re­re bed­roh­te und ges­chütz­te sand­lie­ben­de Arten, wie z. B. Peuce­da­num are­na­rium, Minu­ar­tia glau­ci­na und Gyp­sop­hi­la pani­cu­la­ta (Infor­ma­ti­ons­ta­fel). Die ältes­ten geolo­gis­chen Schich­ten hier sind über 100 Mil­li­onen Jah­re alt. Wäh­rend des Ter­ti­ärs war Sand­berg abwech­selnd Mee­res­bo­den, ein Riff oder Teil eines küs­ten­na­hen Insel­sys­tems (devin​ska​ko​by​la​.sk). Sand­berg befin­det sich an den west­li­chen Hän­gen des Devín­ska Koby­la und ist Teil des Nati­ona­len Naturs­chutz­ge­biets Devín­ska Koby­la (slo​va​kia​.tra​vel).

Früher wur­de hier Sand abge­baut und mit einer Luft­se­il­bahn zum Hafen an der March tran­s­por­tiert. Wäh­rend des Ter­ti­ärs, vor 14 – 16 Mil­li­onen Jah­ren, ers­trec­kte sich ein Meer über die­ses Gebiet (pano​ra​ma​.sk). Wie der Name bere­its ande­utet, bes­teht Sand­berg aus San­den, Sand­ste­i­nen, Lithothamnien‑, Lumachellen- und sand­hal­ti­gen Kalks­te­i­nen sowie Brek­zien und san­di­gen Tonen. Aus geolo­gis­cher Sicht wur­den die­se Ges­te­i­ne nur für kur­ze Zeit abge­la­gert, sodass sie wenig ver­fes­tigt sind. Dies ist einer der Grün­de, warum Sand­berg als welt­we­it bede­uten­de Fund­stel­le für neoge­ne Fos­si­lien gilt. Mehr als 300 fos­si­le Arten wur­den hier gefun­den, darun­ter Mus­cheln, Wür­mer, Sch­wäm­me, Aus­tern, Schnec­ken, See­i­gel, Moos­tier­chen, Fora­mi­ni­fe­ren, Haie, Rob­ben und vers­chie­de­ne Fis­char­ten. Sogar ein Wir­bel des Wals Meso­ce­tus hun­ga­ri­cus wur­de hier entdeckt.

Sand­berg war sowohl Mee­res­bo­den eines 60 Meter tie­fen Mee­res, als auch Strand, Riff und Festland. Haupt­säch­lich wur­den von den nörd­li­chen Hän­gen Über­res­te von Orga­nis­men ver­wand­ter heuti­ger Nashör­ner, Anti­lo­pen, Hun­de­ar­ti­gen, Mas­to­don­ten und Dei­not­he­rien angesch­wemmt. Bede­utend sind auch die Fun­de von Frag­men­ten der Pri­ma­ten Pli­opit­he­cus anti­gu­us und Siva­pit­he­cus dar­wi­ni, die als Vor­fah­ren der heuti­gen indis­chen Gib­bons gel­ten. Zudem wur­den Zäh­ne des Dry­o­pit­he­cus gefun­den, der als Vor­fah­re der heuti­gen Men­sche­naf­fen ein­ges­tuft wird (devin​ska​.sk). Die hier als Fos­si­lien gefun­de­nen Mee­re­sor­ga­nis­men stam­men aus der Zeit vor 14 – 16 Mil­li­onen Jah­ren (sazp​.sk). Ein ter­tä­rer Walwir­bel wur­de von den Kin­dern von Albín Bru­nov­ský ent­dec­kt (Vodič­ka). Ein beson­ders bee­in­druc­ken­der Fund war der fast volls­tän­di­ge Pan­zer einer Schildk­röte (pano​ra​ma​.sk). Mari­ne Abla­ge­run­gen bil­de­ten Sand­ste­in­schich­ten, die heute als gel­be Fel­swän­de des ehe­ma­li­gen Sand­ste­inb­ruchs fre­i­ge­legt sind (slo​va​kia​.tra​vel).

Aufg­rund der war­men und troc­ke­nen Bedin­gun­gen ist Sand­berg die Hei­mat vie­ler sel­te­ner Pflanzen- und Tie­rar­ten. Beson­ders her­vor­zu­he­ben sind vers­chie­de­ne Orchi­de­e­nar­ten und wär­me­lie­ben­de Insek­ten (ibot​.sav​.sk). Fre­i­land­be­we­i­dung fin­det der­ze­it auf Sand­berg statt, wobei die Tie­re ihre Nahrung selbst wäh­len, was Über­we­i­dung ver­hin­dert und eine viel­fäl­ti­ge Lands­chaft schafft. Die­se exten­si­ve Bewe­i­dung ist ents­che­i­dend für die Wie­der­hers­tel­lung und Erhal­tung der Bio­di­ver­si­tät. Sie ver­hin­dert das Über­wu­chern durch Gehöl­ze, wodurch die Wie­der­kehr von Waldsteppen-​Ökosystemen und sel­te­nen Pflanzen- sowie Tie­rar­ten ermög­licht wird. Die Tie­re ver­te­i­len außer­dem Pflan­zen­sa­men auf natür­li­che Wei­se, wodurch spe­zia­li­sier­te Arten geför­dert wer­den, die an sol­che Bedin­gun­gen ange­passt sind. Die Bodens­törung hilft sel­te­nen Pflan­ze­nar­ten beim Kei­men und schafft güns­ti­ge Bedin­gun­gen für Insek­ten. Der Pro­zess wird zoolo­gisch und bota­nisch über­wacht, um die Auswir­kun­gen der Bewe­i­dung auf aus­ge­wä­hl­te Arten zu ana­ly­sie­ren (Infor­ma­ti­ons­ta­fel).

Sand­berg a Devín­ska Koby­la rés­ze. Sok pozso­nyi lakos rends­ze­re­sen láto­gat­ja Sand­ber­get. Devín­ska Nová Ves­ből csak egy rövid séta.

Sand­berg egy késő har­ma­di­dős­za­ki pale­on­to­ló­giai lelőhe­ly, ame­ly euró­pai jelen­tősé­gű. Egy­kor egy homok­bá­nya tár­ta fel. A har­ma­di­dős­za­ki ten­ger marad­vá­ny­ai alkot­ják, ame­ly egy­kor a Bécsi-​medencét borí­tot­ta. A 160 – 180 mil­lió éves jura és alsó kré­ta kori mész­kövek­re 14 – 16 mil­lió évvel eze­lőtt, ami­kor a ten­ger jelen­tősen mege­mel­ke­dett, vízs­zin­te­sen rakód­tak le a homok­ré­te­gek kavic­sos homok­ré­te­gek­kel, homok­kövek­kel és brecc­sák­kal. A homok­kőfal­ban lát­ha­tók vízs­zin­tes réte­gek elle­nál­lóbb homok­kőből és lit­hot­ham­nium mész­kőből. A lej­tőkön és a lábá­nál nagy homokkő- és lit­hot­ham­nium mész­kős­zik­lák marad­tak hát­ra az utol­só rob­ban­tás után.

Itt körül­be­lül 300 foss­zi­lis fajt fedez­tek fel, köz­tük csi­gá­kat, kagy­ló­kat, ten­ge­ri sünöket, szi­vac­so­kat, likac­sos­hé­jú­a­kat és nagy­obb ten­ge­ri és szá­raz­föl­di álla­to­kat. A legi­smer­tebb lele­tek közé tar­to­znak a cápa fogai, cson­tos halak, egy bál­na csi­go­ly­á­ja, tek­nős marad­vá­ny­ai, maj­mok, fókák, gyap­jas orrs­zar­vúk, bar­lan­gi med­vék és mada­rak. A jelen­le­gi növé­ny­vi­lág szá­mos ves­zé­ly­ez­te­tett és védett homok­ked­ve­lő fajt tar­tal­maz, pél­dá­ul Peuce­da­num are­na­rium, Minu­ar­tia glau­ci­na és Gyp­sop­hi­la pani­cu­la­ta (Infor­má­ci­ós táb­la). A legi­dősebb geoló­giai réte­gek több mint 100 mil­lió éve­sek. A har­ma­di­dős­zak­ban Sand­berg ten­ger­fe­nék, záto­ny vagy part men­ti szi­get­lánc rés­ze volt (devin​ska​ko​by​la​.sk). Sand­berg a Devín­ska Koby­la nyuga­ti lej­tőjén talál­ha­tó, és rés­ze a Devín­ska Koby­la Nemze­ti Ter­més­zet­vé­del­mi Terület­nek (slo​va​kia​.tra​vel).

Régen itt homo­kot bány­ász­tak, ame­ly­et egy lég­ká­bel­pá­ly­án szál­lí­tot­tak a Mor­va folyó kikötőjé­be. A har­ma­di­dős­zak­ban, 14 – 16 mil­lió évvel eze­lőtt, ezen a terüle­ten egy ten­ger terült el (pano​ra​ma​.sk). Nevé­hez hűen Sand­berg homok­ból, homok­kövek­ből, lit­hot­ham­nium, luma­chel­la és homo­kos mész­kövek­ből, brecc­sá­ból és homo­kos agy­ag­ból áll. Geoló­giai szem­pont­ból ezek a kőze­tek csak rövid ide­ig rakód­tak le, ezért kevés­bé szi­lár­dak. Ez az egy­ik oka annak, hogy Sand­berg világ­hí­rű neogén foss­zi­lis lelőhe­ly. Több mint 300 foss­zi­lis fajt talál­tak itt, köz­tük kagy­ló­kat, fér­ge­ket, szi­vac­so­kat, oszt­ri­gá­kat, csi­gá­kat, ten­ge­ri sünöket, moha­te­le­pe­se­ket, likac­sos­hé­jú­a­kat, cápá­kat, fóká­kat és külön­fé­le hala­kat. Itt fedez­ték fel egy bál­na csi­go­ly­á­ját (Meso­ce­tus hun­ga­ri­cus) is.

Sand­berg egy­kor egy 60 méter mély ten­ger­fe­nék, vala­mint strand, záto­ny és szá­raz­föld volt. A észa­ki lej­tők­ről főként orrs­zar­vúk­hoz, anti­lo­pok­hoz, kuty­afé­lék­hez, masz­to­do­nok­hoz és dei­not­he­riu­mok­hoz hason­ló élőlé­ny­ek marad­vá­ny­ai sod­ród­tak ide. Fon­tos lele­tek a maj­mok (Pli­opit­he­cus anti­gu­us és Siva­pit­he­cus dar­wi­ni) foss­zi­lis marad­vá­ny­ai, ame­ly­eket a mai indiai gib­bo­nok őse­i­nek tar­ta­nak. Dry­o­pit­he­cus fogai is előke­rül­tek, ame­ly­eket a mai embers­za­bá­sú maj­mok előde­i­nek tekin­te­nek (devin​ska​.sk). A foss­zi­li­zált ten­ge­ri élőlé­ny­ek itt 14 – 16 mil­lió évvel eze­lőtt éltek (sazp​.sk). Egy har­ma­di­dős­za­ki bál­na csi­go­lya is előke­rült, ame­ly­et Albín Bru­nov­ský gyer­me­kei fedez­tek fel (Vodič­ka). Egy különösen leny­űgöző lelet egy majd­nem tel­jes tek­nős­pán­cél volt (pano​ra​ma​.sk). A ten­ger­fe­nék üle­dé­kei homok­kőré­te­ge­ket alkot­tak, ame­ly­ek ma a régi homok­kőbá­nya sár­ga szik­lá­i­ként lát­ha­tók (slo​va​kia​.tra​vel).

A meleg és szá­raz körül­mé­ny­ek­nek kös­zön­he­tően Sand­berg szá­mos rit­ka növény- és állat­faj ott­ho­na. Kie­mel­ke­dő jelen­tősé­gűek a külön­böző orchi­de­ák és szá­raz­ság­tűrő rova­rok (ibot​.sav​.sk). Sza­bad legel­te­tés foly­ik Sand­ber­gen, ame­ly­nek előnye, hogy az álla­tok maguk választ­ják ki a táp­lá­lé­ku­kat, így nem ala­kul­nak ki túl­le­gel­te­tett terüle­tek, hanem mozai­kos táj­kép jön lét­re. Az ily­en exten­zív legel­te­tés kulcs­fon­tos­sá­gú a bio­di­ver­zi­tás hely­re­ál­lí­tá­sa és fenn­tar­tá­sa szem­pont­já­ból. Mega­ka­dá­ly­oz­za a fás növé­ny­ek elbur­ján­zá­sát, ami lehe­tővé tes­zi a erdős-​sztyepp ökos­zisz­té­mák és rit­ka növény- és állat­fa­jok viss­za­té­ré­sét. Az álla­tok ter­més­ze­tes módon ter­jesz­tik a növé­ny­ek mag­vait, így támo­gat­ják az erre a kör­ny­ezet­re spe­cia­li­zá­ló­dott fajo­kat. A talaj boly­ga­tá­sa segí­ti a rit­ka növé­ny­fa­jok csí­rá­zá­sát, vala­mint meg­fe­le­lő élőhe­ly­et teremt a rova­rok szá­má­ra. A foly­ama­tot zooló­giai és bota­ni­kai meg­fi­gy­elés kísé­ri, hogy nyo­mon követ­hes­sék a legel­te­tés hatá­sát a kivá­lasz­tott fajok­ra (Infor­má­ci­ós tábla).

Odka­zy:

• Ľuboš Vodič­ka – Sand­berg – mor­ská pláž pri Bratislave
• Sand­berg
• bio​div​.de

TOP

Sand­berg

Fló­ra na Sandbergu

Fau­na na Sandbergu

Use Facebook to Comment on this Post