Značka: Devínska Nová Ves

Sand­berg je súčas­ťou Devín­skej Koby­ly. Mno­hí Bra­ti­slav­ča­nia cho­dia čas­to na Sand­berg. Z Devín­skej Novej Vsi je to naozaj na skok.

Sand­berg je mla­dot­re­ťo­hor­ná pale­on­to­lo­gic­ká loka­li­ta európ­ske­ho význa­mu. Bola odkry­tá lomom na ťaž­bu pies­ku. Tvo­ria ho zvyš­ky tre­ťo­hor­né­ho mora, kto­ré sa rozp­res­tie­ra­lo vo Vie­den­skej pan­ve. Na jur­ské a spod­nok­rie­do­vé vápen­ce spred 160 – 180 mili­ó­nov rokov, boli pri mohut­nom zdvi­hnu­tí mora pre 14 – 16 mili­ón­mi rokov, vodo­rov­ne ulo­že­né pies­ky s vlož­ka­mi štr­ko­pies­kov, pies­kov­ce a brek­cie. V pies­ko­vej ste­ne sú vidi­teľ­né vodo­rov­né lavi­ce odol­nej­šie­ho pies­kov­ca a lito­tam­ni­ové­ho vápen­ca. Na sva­hoch a na úpä­tí sú mohut­né bal­va­ny z pies­kov­ca a lito­tam­ni­ové­ho vápen­ca, kto­ré tu osta­li po posled­nom komo­ro­vom odstre­le. Našlo sa tu oko­lo 300 dru­hov ska­me­ne­lín ulit­ní­kov, las­túr­ni­kov, ježo­viek, hubiek, dier­kav­cov a väč­ších mor­ských a sucho­zem­ských živo­čí­chov. Naj­zná­mej­šie sú nále­zy zubov žra­lo­kov a kost­na­tých rýb, stav­ca veľ­ry­by, pozos­tat­kov koryt­na­čiek, opíc, tule­ňa, noso­rož­ca srs­t­na­té­ho, jas­kyn­né­ho med­ve­ďa a vtá­kov. V súčas­nej fló­re sú zastú­pe­né via­ce­ré ohro­ze­né a chrá­ne­né pies­ko­mil­né dru­hy ako napr. Peuce­da­num are­na­rium, Minu­ar­tia glau­ci­na, Gyp­sop­hi­la pani­cu­la­ta (Infor­mač­ná tabu­ľa). Vek naj­star­ších geolo­gic­kých vrs­tiev je viac ako 100 mili­ó­nov rokov. V obdo­bí tre­ťo­hôr bol Sand­berg strie­da­vo mor­ským dnom, úte­som, či súčas­ťou pobrež­né­ho ostrov­né­ho sys­té­mu (devin​ska​ko​by​la​.sk). 

Kedy­si sa tu ťažil pie­sok, k prí­sta­vu na rie­ke Mora­va sa dopra­vo­val nadzem­nou lanov­kou. V tre­ťo­ho­rách, pred 14 – 16 mili­ón­mi rokov sa na tom­to úze­mí rozp­res­tie­ra­lo more (pano​ra​ma​.sk). Ako už aj názov napo­ve­dá, Sand­berg je tvo­re­ný pies­ka­mi, pies­kov­ca­mi, lito­tam­ni­ovým, luma­che­lo­vý­mi a pies­či­tý­mi vápen­ca­mi a brek­cia­mi a pies­či­tý­mi ílov­ca­mi. Z geolo­gic­ké­ho hľa­dis­ka sú tie­to hor­ni­ny usa­de­né len krát­ku dobu, pre­to sú len málo spev­ne­né. Aj vďa­ka tomu je Sand­berg sve­to­zná­ma loka­li­ta neogén­nych ska­me­ne­lín. Našlo sa tu viac ako 300 dru­hov ska­me­ne­lých orga­niz­mov. Napr. las­túr­ni­ky, čer­vy, hub­ky, ustri­ce, ulit­ní­ky, ježov­ky, machov­ky, dier­kav­ce, žra­lo­ky, tule­ne, a samoz­rej­me ryby. Našiel sa tu dokon­ca sta­vec veľ­ry­by Meso­ce­tus hun­ga­ri­cus. Sand­berg bol aj mor­ským dnom 60 met­rov hlbo­ké­ho mora, aj plá­žou, úte­som, či pev­ni­nou. Spla­ve­né sem boli hlav­ne zo sever­ných sva­hov zvyš­ky orga­niz­mov prí­buz­né dneš­ným noso­rož­com, anti­lo­pám, pso­vi­tým šel­mám, mas­to­don­tov a dei­no­te­ri­ov. Význam­né sú nále­zy frag­men­tov opi­ce Pli­opit­he­cus anti­gu­us a Siva­pit­he­cus dar­wi­ni, kto­ré sa pokla­da­jú za pred­kov dneš­ných indic­kých gibo­nov. Našli sa tu aj zuby Dry­o­pi­te­ka, kto­rý sa zara­ďu­je ku pred­chod­com dneš­ných ľudo­opov (devin​ska​.sk). Mor­ské orga­niz­my, kto­ré sa tu našli ako fosí­lie pochá­dza­li spred 14 – 16 mili­ó­nov rokov sazp​.sk). Našiel sa tu aj sta­vec chrb­ti­ce tre­ťo­hor­nej veľ­ry­by, kto­rý obja­vi­li deti Albí­na Bru­nov­ské­ho (Vodič­ka). Ohro­mu­jú­ci je nález tak­mer celé­ho pan­cie­ra koryt­nač­ky (pano​ra​ma​.sk).

Sand­berg is part of Devín­ska Koby­la. Many peop­le from Bra­ti­sla­va often visit Sand­berg. It’s real­ly just a sto­ne­’s throw away from Devín­ska Nová Ves.

Sand­berg is a pale­on­to­lo­gi­cal site of Euro­pe­an sig­ni­fi­can­ce from the Mioce­ne peri­od. It was unco­ve­red by a sand quar­ry. It con­sists of rem­nants of the Mioce­ne sea that once cove­red the Vien­na Basin. Sands with inter­ca­la­ti­ons of gra­vel­ly sands, sand­sto­nes, and brec­cias were hori­zon­tal­ly depo­si­ted on Juras­sic and Lower Cre­ta­ce­ous limes­to­nes dating back 160 – 180 mil­li­on years ago, during a mas­si­ve sea uplift 14 – 16 mil­li­on years ago. The sand­sto­ne wall exhi­bits visib­le hori­zon­tal ben­ches of more resis­tant sand­sto­ne and lito­tam­nium limes­to­ne. Mas­si­ve boul­ders of sand­sto­ne and lito­tam­nium limes­to­ne remain on the slo­pes and at the foot of the hill, rem­nants of the last cham­ber blast. Around 300 spe­cies of fos­sils of gas­tro­pods, bival­ves, sea urchins, spon­ges, fora­mi­ni­fe­ra, and lar­ger mari­ne and ter­res­trial ani­mals have been found here. Most famous are the dis­co­ve­ries of shark teeth and bony fish, wha­le ver­teb­ra, remains of turt­les, mon­ke­ys, seals, wool­ly rhi­no­ce­ros, cave bear, and birds. Seve­ral endan­ge­red and pro­tec­ted sand-​loving spe­cies are repre­sen­ted in the cur­rent flo­ra, such as Peuce­da­num are­na­rium, Minu­ar­tia glau­ci­na, and Gyp­sop­hi­la pani­cu­la­ta (Infor­ma­ti­on Board). The oldest geolo­gi­cal lay­ers are over 100 mil­li­on years old. During the Ter­tia­ry peri­od, Sand­berg alter­na­ted bet­we­en a sea bot­tom, a reef, or part of a coas­tal island sys­tem (devin​ska​ko​by​la​.sk).

Sand used to be mined here, tran­s­por­ted to the port on the Mora­va River by an over­he­ad cab­le car. During the Ter­tia­ry peri­od, about 14 – 16 mil­li­on years ago, a sea cove­red this area (pano​ra​ma​.sk). As the name sug­gests, Sand­berg con­sists of sands, sand­sto­nes, lito­tam­nium, luma­chel­la, and san­dy limes­to­nes and brec­cias, as well as san­dy cla­ys­to­nes. From a geolo­gi­cal point of view, the­se rocks were depo­si­ted for a short time, so they are poor­ly con­so­li­da­ted. Thanks to this, Sand­berg is a world-​famous site of Neoge­ne fos­sils. Over 300 spe­cies of fos­si­li­zed orga­nisms have been found here. For exam­ple, bival­ves, worms, spon­ges, oys­ters, gas­tro­pods, sea urchins, mos­ses, fora­mi­ni­fe­ra, sharks, seals, and of cour­se fish. Even the ver­teb­ra of a wha­le, Meso­ce­tus hun­ga­ri­cus, was found here. Sand­berg was also the sea­bed of a sea 60 meters deep, as well as a beach, a reef, or land. Was­hed here were main­ly rem­nants of orga­nisms simi­lar to toda­y­’s rhi­nos, ante­lo­pes, cani­ne pre­da­tors, mas­to­dons, and dei­not­he­riums from the nort­hern slo­pes. Sig­ni­fi­cant are the fin­dings of frag­ments of the mon­key Pli­opit­he­cus anti­gu­us and Siva­pit­he­cus dar­wi­ni, con­si­de­red ances­tors of toda­y­’s Indian gib­bons. Teeth of Dry­o­pit­he­cus, clas­si­fied as pre­de­ces­sors of toda­y­’s apes, have also been found here (devin​ska​.sk). Mari­ne orga­nisms found here as fos­sils dated back 14 – 16 mil­li­on years ago (sazp​.sk). Even the ver­teb­ra of the spi­ne of a Ter­tia­ry wha­le was found here, dis­co­ve­red by the chil­dren of Albín Bru­nov­ský (Vodič­ka). The dis­co­ve­ry of almost the enti­re cara­pa­ce of a turt­le is stun­ning (pano​ra​ma​.sk).

Sand­berg ist Teil von Devín­ska Koby­la. Vie­le Men­schen aus Bra­ti­sla­va besu­chen oft den Sand­berg. Es ist wirk­lich nur einen Kat­zens­prung von Devín­ska Nová Ves entfernt.

Sand­berg ist eine palä­on­to­lo­gis­che Stät­te von euro­pä­is­cher Bede­utung aus dem Miozän. Es wur­de durch einen Sand­ste­inb­ruch fre­i­ge­legt. Es bes­teht aus Über­res­ten des Miozän-​Meeres, das einst das Wie­ner Bec­ken bedec­kte. San­de mit Ein­schich­tun­gen von kie­si­gen San­den, Sand­ste­i­nen und Brek­zien wur­den hori­zon­tal auf Jura­kal­ken und Unterk­re­i­de­kal­ken abge­la­gert, die vor 160 bis 180 Mil­li­onen Jah­ren ents­tan­den sind, wäh­rend vor 14 bis 16 Mil­li­onen Jah­ren ein mas­si­ver Ans­tieg des Mee­res statt­fand. Die Sand­ste­in­wand zeigt sicht­ba­re hori­zon­ta­le Bän­ke aus widers­tands­fä­hi­ge­rem Sand­ste­in und lito­tam­nis­chen Kalks­te­i­nen. An den Hän­gen und am Fuß des Hügels lie­gen mas­si­ve Felsb­roc­ken aus Sand­ste­in und lito­tam­nis­chen Kalks­te­i­nen, Über­res­te des letz­ten Kam­mers­to­ßes. Rund 300 Arten von fos­si­len Schnec­ken, Mus­cheln, See­i­geln, Sch­wäm­men, Fora­mi­ni­fe­ren und größe­ren Meer- und Land­tie­ren wur­den hier gefun­den. Am bekann­tes­ten sind die Fun­de von Hai­zäh­nen und Kno­chen­fis­chen, Walwir­beln, Über­res­ten von Schildk­röten, Affen, Rob­ben, Woll­nas­hör­nern, Höh­len­bä­ren und Vögeln. In der aktu­el­len Flo­ra sind meh­re­re gefä­hr­de­te und ges­chütz­te sand­lie­ben­de Arten ver­tre­ten, wie zum Beis­piel Peuce­da­num are­na­rium, Minu­ar­tia glau­ci­na und Gyp­sop­hi­la pani­cu­la­ta (Infor­ma­ti­onsb­rett). Die ältes­ten geolo­gis­chen Schich­ten sind über 100 Mil­li­onen Jah­re alt. Wäh­rend des Ter­ti­ärs wech­sel­te Sand­berg zwis­chen Mee­res­bo­den, Riff oder Teil eines küs­ten­na­hen Inse­lys­tems (devin​ska​ko​by​la​.sk).

Früher wur­de hier Sand abge­baut und mit einer Seil­bahn zum Hafen an der March tran­s­por­tiert. Wäh­rend des Ter­ti­ärs, vor etwa 14 bis 16 Mil­li­onen Jah­ren, bedec­kte ein Meer die­se Gegend (pano​ra​ma​.sk). Wie der Name schon sagt, bes­teht Sand­berg aus San­den, Sand­ste­i­nen, Lito­tam­nium, Luma­chel­la und san­di­gen Kalks­te­i­nen und Brek­zien sowie san­di­gen Tons­te­i­nen. Aus geolo­gis­cher Sicht wur­den die­se Ges­te­i­ne nur kur­ze Zeit abge­la­gert, daher sind sie sch­lecht kon­so­li­diert. Dank des­sen ist Sand­berg ein welt­be­rühm­ter Fun­dort für neoge­ne Fos­si­lien. Über 300 Arten von vers­te­i­ner­ten Orga­nis­men wur­den hier gefun­den. Zum Beis­piel Mus­cheln, Wür­mer, Sch­wäm­me, Aus­tern, Schnec­ken, See­i­gel, Moos, Fora­mi­ni­fe­ren, Haie, Rob­ben und natür­lich Fis­che. Sogar der Wir­bel eines Wals, Meso­ce­tus hun­ga­ri­cus, wur­de hier gefun­den. Sand­berg war auch der Mee­res­bo­den eines 60 Meter tie­fen Mee­res sowie eines Stran­des, eines Riffs oder eines Lan­des. Hier wur­den haupt­säch­lich Über­res­te von Orga­nis­men, die heute Nashör­nern, Anti­lo­pen, Hun­de­ar­ti­gen Raub­tie­ren, Mas­to­don­ten und Dei­not­he­rien ähneln, von den Nord­hän­gen gesch­wemmt. Bede­utend sind die Fun­de von Frag­men­ten des Affen Pli­opit­he­cus anti­gu­us und Siva­pit­he­cus dar­wi­ni, die als Vor­fah­ren der heuti­gen indis­chen Gib­bons gel­ten. Auch Zäh­ne von Dry­o­pit­he­cus, der als Vor­lä­u­fer der heuti­gen Men­sche­naf­fen gilt, wur­den hier gefun­den (devin​ska​.sk). Mari­ne Orga­nis­men, die hier als Fos­si­lien gefun­den wur­den, stam­men aus einer Zeit vor 14 – 16 Mil­li­onen Jah­ren (sazp​.sk). Sogar der Wir­bel der Wir­bel­sä­u­le eines Ter­ti­är­wals wur­de hier gefun­den, ent­dec­kt von den Kin­dern Albín Bru­nov­skýs (Vodič­ka). Die Ent­dec­kung fast des gesam­ten Pan­zers einer Schildk­röte ist bee­in­druc­kend (pano​ra​ma​.sk).

A Sand­berg a Devín­ska Koby­ly rés­ze. Sok bra­ti­sla­vai gyak­ran láto­gat­ja a Sand­ber­get. Való­ban csak egy rövid ugrás Devín­ska Nová Vsi-től.

A Sand­berg egy euró­pai jelen­tősé­gű pale­on­to­ló­giai lelőhe­ly a miocén­ből. Egy homok­bá­nya fel­tá­rá­sá­nak kös­zön­he­tően került fels­zín­re. Az emlí­tett homok­ban a vörösmárvány- és lito­tam­nium mész­kők­ben talál­ha­tó, vala­mint a vörösmárvány- és lito­tam­nium mész­kők­ben talál­ha­tó, 14 – 16 mil­lió évvel eze­lőtt, a ten­ger emel­ke­dé­se­kor lera­kó­dott, vízs­zin­tes réte­gek talál­ha­tók. A homok­fal­ban lát­ha­tók a tar­tós homok­kő és lito­tam­nium mész­kő vízs­zin­tes réte­gei. Az olda­la­kon és a lába­kon mass­zív homokkő- és lito­tam­nium mész­kő hatal­mas tömb­jei talál­ha­tók, ame­ly­ek ott marad­tak az utol­só kama­ra­tüze­lés után. Kb. 300 kagy­ló, kagy­ló, ten­ge­ri sün­ge­rek, szi­vac­sok, lyukak­kak és nagy­obb ten­ge­ri és szá­raz­föl­di álla­tok marad­vá­ny­ai kerül­tek elő. A legi­smer­tebb lele­tek a cápa­fo­gak és a cson­tos halak, a bál­nac­son­tok, a tek­nős marad­vá­ny­ok, az maj­mok, a fókák, a szőrös orrs­zar­vú­ak, a bar­lan­gi med­vék és a mada­rak marad­vá­ny­ai. Az aktu­ális növé­ny­vi­lág­ban több ves­zé­ly­ez­te­tett és védett homok­ked­ve­lő faj is meg­ta­lál­ha­tó, mint pél­dá­ul a Peuce­da­num are­na­rium, a Minu­ar­tia glau­ci­na és a Gyp­sop­hi­la pani­cu­la­ta (Infor­má­ci­ós táb­la). A leg­ré­geb­bi geoló­giai réte­gek több mint 100 mil­lió éve­sek. A har­ma­di­dős­zak­ban a Sand­berg ten­ger­fe­né­ken, záto­ny­ban vagy part­köze­li szi­get­rends­zer rés­ze­ként vál­tot­ták egy­mást (devin​ska​ko​by​la​.sk).

Régeb­ben homo­kot bány­ász­tak itt, és egy fels­zí­ni kötél­va­sút­tal szál­lí­tot­ták a Már­hoz. A har­ma­di­dős­zak­ban, kb. 14 – 16 mil­lió évvel eze­lőtt egy ten­ger borí­tot­ta ezt a terüle­tet (pano​ra​ma​.sk). Aho­gy a neve is sugall­ja, a Sand­berg homo­kok­ból, homok­kők­ből, lito­tam­nium­ból, luma­chel­ből és homo­kos mész­kövek­ből és brek­ciák­ból és homo­kos agy­ag­kőből áll. Geoló­giai szem­pont­ból ezek a kőze­tek csak rövid ide­ig let­tek lerak­va, ezért kevés­sé sta­bi­lak. Ennek kös­zön­he­tően a Sand­berg világ­hí­rű a neogén kori foss­zí­liák szem­pont­já­ból. Itt több mint 300 faj­tát talál­tak meg­köve­se­dett szer­ve­ze­tek. Pél­dá­ul kagy­ló­kat, fér­ge­ket, szi­vac­so­kat, kagy­ló­kat, csi­gá­kat, ten­ge­ri sünöket, mohá­kat, lyukak­ka­kat, cápá­kat, fóká­kat és ter­més­ze­te­sen hala­kat. Még egy bál­nac­sont, a Meso­ce­tus hun­ga­ri­cus csi­go­ly­á­ja is itt került elő. A Sand­berg egy 60 méter mély ten­ger ten­ger­fe­ne­ké­nek, part­já­nak, záto­ny­á­nak vagy szá­raz­föld­jé­nek is szá­mí­tott. Ide főleg észa­ki lej­tők­ről szál­lí­tot­ták a ma is élő rino­cé­ros­zok­hoz, anti­lo­pok­hoz, kuty­afé­lék­hez, mas­to­do­nok­hoz és dei­not­he­riu­mok­hoz hason­ló marad­vá­ny­o­kat. Jelen­tős a Pliop

ithe­cus anti­gu­us és a Siva­pit­he­cus dar­wi­ni maj­mok marad­vá­ny­ai­nak fel­fe­de­zé­se, ame­ly­eket az indiai gib­bon­sok őse­i­nek tekin­te­nek. Itt talál­tak Dry­o­pit­he­cus foga­kat is, ame­ly­eket az embe­ri maj­mok őse­i­nek tar­ta­nak (devin​ska​.sk). A ten­ge­ri szer­ve­ze­tek, ame­ly­eket itt foss­zí­lia­ként talál­tak, kb. 14 – 16 mil­lió évvel eze­lőtt kelet­kez­tek (sazp​.sk). Itt talál­ták meg a har­ma­di­dős­za­ki bál­na gerin­cét is, ame­ly­et Albín Bru­nov­ský gyer­me­kei fedez­tek fel (Vodič­ka). Leny­űgöző a tek­nős pán­cé­lá­nak majd­nem tel­jes fel­fe­de­zé­se is (pano​ra​ma​.sk).

Odka­zy:

• Ľuboš Vodič­ka – Sand­berg – mor­ská pláž pri Bratislave
• Sand­berg

Sand­berg

Fló­ra na Sandbergu

Fau­na na Sandbergu

Use Facebook to Comment on this Post