2006-2010, 2008, 2009, 2010, 2011, 2011-2015, 2012, 2013, 2015, Časová línia, Devínské Karpaty, Krajina, Malé Karpaty, Organizmy, Príroda, Rastliny, Slovenská krajina

Sandberg – svedok minulosti, klenot súčasnosti

Hits: 7985

Sand­berg je súčas­ťou Devín­skej Koby­ly. Mno­hí Bra­ti­slav­ča­nia cho­dia čas­to na Sand­berg. Z Devín­skej Novej Vsi je to naozaj na skok.

Sand­berg je mla­dot­re­ťo­hor­ná pale­on­to­lo­gic­ká loka­li­ta európ­ske­ho význa­mu. Bola odkry­tá lomom na ťaž­bu pies­ku. Tvo­ria ho zvyš­ky tre­ťo­hor­né­ho mora, kto­ré sa rozp­res­tie­ra­lo vo Vie­den­skej pan­ve. Na jur­ské a spod­nok­rie­do­vé vápen­ce spred 160180 mili­ó­nov rokov, boli pri mohut­nom zdvi­hnu­tí mora pre 1416 mili­ón­mi rokov, vodo­rov­ne ulo­že­né pies­ky s vlož­ka­mi štr­ko­pies­kov, pies­kov­ce a brek­cie. V pies­ko­vej ste­ne sú vidi­teľ­né vodo­rov­né lavi­ce odol­nej­šie­ho pies­kov­ca a lito­tam­ni­ové­ho vápen­ca. Na sva­hoch a na úpä­tí sú mohut­né bal­va­ny z pies­kov­ca a lito­tam­ni­ové­ho vápen­ca, kto­ré tu osta­li po posled­nom komo­ro­vom odstre­le. Našlo sa tu oko­lo 300 dru­hov ska­me­ne­lín ulit­ní­kov, las­túr­ni­kov, ježo­viek, hubiek, dier­kav­cov a väč­ších mor­ských a sucho­zem­ských živo­čí­chov. Naj­zná­mej­šie sú nále­zy zubov žra­lo­kov a kost­na­tých rýb, stav­ca veľ­ry­by, pozos­tat­kov koryt­na­čiek, opíc, tule­ňa, noso­rož­ca srs­t­na­té­ho, jas­kyn­né­ho med­ve­ďa a vtá­kov. V súčas­nej fló­re sú zastú­pe­né via­ce­ré ohro­ze­né a chrá­ne­né pies­ko­mil­né dru­hy ako napr. Peuce­da­num are­na­rium, Minu­ar­tia glau­ci­na, Gyp­sop­hi­la pani­cu­la­ta (Infor­mač­ná tabu­ľa). Vek naj­star­ších geolo­gic­kých vrs­tiev je viac ako 100 mili­ó­nov rokov. V obdo­bí tre­ťo­hôr bol Sand­berg strie­da­vo mor­ským dnom, úte­som, či súčas­ťou pobrež­né­ho ostrov­né­ho sys­té­mu (devin​ska​ko​by​la​.sk). 

Kedy­si sa tu ťažil pie­sok, k prí­sta­vu na rie­ke Mora­va sa dopra­vo­val nadzem­nou lanov­kou. V tre­ťo­ho­rách, pred 1416 mili­ón­mi rokov sa na tom­to úze­mí rozp­res­tie­ra­lo more (pano​ra​ma​.sk). Ako už aj názov napo­ve­dá, Sand­berg je tvo­re­ný pies­ka­mi, pies­kov­ca­mi, lito­tam­ni­ovým, luma­che­lo­vý­mi a pies­či­tý­mi vápen­ca­mibrek­cia­mi a pies­či­tý­mi ílov­ca­mi. Z geolo­gic­ké­ho hľa­dis­ka sú tie­to hor­ni­ny usa­de­né len krát­ku dobu, pre­to sú len málo spev­ne­né. Aj vďa­ka tomu je Sand­berg sve­to­zná­ma loka­li­ta neogén­nych ska­me­ne­lín. Našlo sa tu viac ako 300 dru­hov ska­me­ne­lých orga­niz­mov. Napr. las­túr­ni­ky, čer­vy, hub­ky, ustri­ce, ulit­ní­ky, ježov­ky, machov­ky, dier­kav­ce, žra­lo­ky, tule­ne, a samoz­rej­me ryby. Našiel sa tu dokon­ca sta­vec veľ­ry­by Meso­ce­tus hun­ga­ri­cus. Sand­berg bol aj mor­ským dnom 60 met­rov hlbo­ké­ho mora, aj plá­žou, úte­som, či pev­ni­nou. Spla­ve­né sem boli hlav­ne zo sever­ných sva­hov zvyš­ky orga­niz­mov prí­buz­né dneš­ným noso­rož­com, anti­lo­pám, pso­vi­tým šel­mám, mas­to­don­tov a dei­no­te­ri­ov. Význam­né sú nále­zy frag­men­tov opi­ce Pli­opit­he­cus anti­gu­usSiva­pit­he­cus dar­wi­ni, kto­ré sa pokla­da­jú za pred­kov dneš­ných indic­kých gibo­nov. Našli sa tu aj zuby Dry­o­pi­te­ka, kto­rý sa zara­ďu­je ku pred­chod­com dneš­ných ľudo­opov (devin​ska​.sk). Mor­ské orga­niz­my, kto­ré sa tu našli ako fosí­lie pochá­dza­li spred 1416 mili­ó­nov rokov sazp​.sk). Našiel sa tu aj sta­vec chrb­ti­ce tre­ťo­hor­nej veľ­ry­by, kto­rý obja­vi­li deti Albí­na Bru­nov­ské­ho (Vodič­ka). Ohro­mu­jú­ci je nález tak­mer celé­ho pan­cie­ra koryt­nač­ky (pano​ra​ma​.sk).


Sand­berg is part of Devín­ska Koby­la. Many peop­le from Bra­ti­sla­va often visit Sand­berg. It’s real­ly just a sto­ne­’s throw away from Devín­ska Nová Ves.

Sand­berg is a pale­on­to­lo­gi­cal site of Euro­pe­an sig­ni­fi­can­ce from the Mioce­ne peri­od. It was unco­ve­red by a sand quar­ry. It con­sists of rem­nants of the Mioce­ne sea that once cove­red the Vien­na Basin. Sands with inter­ca­la­ti­ons of gra­vel­ly sands, sand­sto­nes, and brec­cias were hori­zon­tal­ly depo­si­ted on Juras­sic and Lower Cre­ta­ce­ous limes­to­nes dating back 160180 mil­li­on years ago, during a mas­si­ve sea uplift 1416 mil­li­on years ago. The sand­sto­ne wall exhi­bits visib­le hori­zon­tal ben­ches of more resis­tant sand­sto­ne and lito­tam­nium limes­to­ne. Mas­si­ve boul­ders of sand­sto­ne and lito­tam­nium limes­to­ne remain on the slo­pes and at the foot of the hill, rem­nants of the last cham­ber blast. Around 300 spe­cies of fos­sils of gas­tro­pods, bival­ves, sea urchins, spon­ges, fora­mi­ni­fe­ra, and lar­ger mari­ne and ter­res­trial ani­mals have been found here. Most famous are the dis­co­ve­ries of shark teeth and bony fish, wha­le ver­teb­ra, remains of turt­les, mon­ke­ys, seals, wool­ly rhi­no­ce­ros, cave bear, and birds. Seve­ral endan­ge­red and pro­tec­ted sand-​loving spe­cies are repre­sen­ted in the cur­rent flo­ra, such as Peuce­da­num are­na­rium, Minu­ar­tia glau­ci­na, and Gyp­sop­hi­la pani­cu­la­ta (Infor­ma­ti­on Board). The oldest geolo­gi­cal lay­ers are over 100 mil­li­on years old. During the Ter­tia­ry peri­od, Sand­berg alter­na­ted bet­we­en a sea bot­tom, a reef, or part of a coas­tal island sys­tem (devin​ska​ko​by​la​.sk).

Sand used to be mined here, tran­s­por­ted to the port on the Mora­va River by an over­he­ad cab­le car. During the Ter­tia­ry peri­od, about 1416 mil­li­on years ago, a sea cove­red this area (pano​ra​ma​.sk). As the name sug­gests, Sand­berg con­sists of sands, sand­sto­nes, lito­tam­nium, luma­chel­la, and san­dy limes­to­nes and brec­cias, as well as san­dy cla­ys­to­nes. From a geolo­gi­cal point of view, the­se rocks were depo­si­ted for a short time, so they are poor­ly con­so­li­da­ted. Thanks to this, Sand­berg is a world-​famous site of Neoge­ne fos­sils. Over 300 spe­cies of fos­si­li­zed orga­nisms have been found here. For exam­ple, bival­ves, worms, spon­ges, oys­ters, gas­tro­pods, sea urchins, mos­ses, fora­mi­ni­fe­ra, sharks, seals, and of cour­se fish. Even the ver­teb­ra of a wha­le, Meso­ce­tus hun­ga­ri­cus, was found here. Sand­berg was also the sea­bed of a sea 60 meters deep, as well as a beach, a reef, or land. Was­hed here were main­ly rem­nants of orga­nisms simi­lar to toda­y­’s rhi­nos, ante­lo­pes, cani­ne pre­da­tors, mas­to­dons, and dei­not­he­riums from the nort­hern slo­pes. Sig­ni­fi­cant are the fin­dings of frag­ments of the mon­key Pli­opit­he­cus anti­gu­us and Siva­pit­he­cus dar­wi­ni, con­si­de­red ances­tors of toda­y­’s Indian gib­bons. Teeth of Dry­o­pit­he­cus, clas­si­fied as pre­de­ces­sors of toda­y­’s apes, have also been found here (devin​ska​.sk). Mari­ne orga­nisms found here as fos­sils dated back 1416 mil­li­on years ago (sazp​.sk). Even the ver­teb­ra of the spi­ne of a Ter­tia­ry wha­le was found here, dis­co­ve­red by the chil­dren of Albín Bru­nov­ský (Vodič­ka). The dis­co­ve­ry of almost the enti­re cara­pa­ce of a turt­le is stun­ning (pano​ra​ma​.sk).


Sand­berg ist Teil von Devín­ska Koby­la. Vie­le Men­schen aus Bra­ti­sla­va besu­chen oft den Sand­berg. Es ist wirk­lich nur einen Kat­zens­prung von Devín­ska Nová Ves entfernt.

Sand­berg ist eine palä­on­to­lo­gis­che Stät­te von euro­pä­is­cher Bede­utung aus dem Miozän. Es wur­de durch einen Sand­ste­inb­ruch fre­i­ge­legt. Es bes­teht aus Über­res­ten des Miozän-​Meeres, das einst das Wie­ner Bec­ken bedec­kte. San­de mit Ein­schich­tun­gen von kie­si­gen San­den, Sand­ste­i­nen und Brek­zien wur­den hori­zon­tal auf Jura­kal­ken und Unterk­re­i­de­kal­ken abge­la­gert, die vor 160 bis 180 Mil­li­onen Jah­ren ents­tan­den sind, wäh­rend vor 14 bis 16 Mil­li­onen Jah­ren ein mas­si­ver Ans­tieg des Mee­res statt­fand. Die Sand­ste­in­wand zeigt sicht­ba­re hori­zon­ta­le Bän­ke aus widers­tands­fä­hi­ge­rem Sand­ste­in und lito­tam­nis­chen Kalks­te­i­nen. An den Hän­gen und am Fuß des Hügels lie­gen mas­si­ve Felsb­roc­ken aus Sand­ste­in und lito­tam­nis­chen Kalks­te­i­nen, Über­res­te des letz­ten Kam­mers­to­ßes. Rund 300 Arten von fos­si­len Schnec­ken, Mus­cheln, See­i­geln, Sch­wäm­men, Fora­mi­ni­fe­ren und größe­ren Meer- und Land­tie­ren wur­den hier gefun­den. Am bekann­tes­ten sind die Fun­de von Hai­zäh­nen und Kno­chen­fis­chen, Walwir­beln, Über­res­ten von Schildk­röten, Affen, Rob­ben, Woll­nas­hör­nern, Höh­len­bä­ren und Vögeln. In der aktu­el­len Flo­ra sind meh­re­re gefä­hr­de­te und ges­chütz­te sand­lie­ben­de Arten ver­tre­ten, wie zum Beis­piel Peuce­da­num are­na­rium, Minu­ar­tia glau­ci­na und Gyp­sop­hi­la pani­cu­la­ta (Infor­ma­ti­onsb­rett). Die ältes­ten geolo­gis­chen Schich­ten sind über 100 Mil­li­onen Jah­re alt. Wäh­rend des Ter­ti­ärs wech­sel­te Sand­berg zwis­chen Mee­res­bo­den, Riff oder Teil eines küs­ten­na­hen Inse­lys­tems (devin​ska​ko​by​la​.sk).

Früher wur­de hier Sand abge­baut und mit einer Seil­bahn zum Hafen an der March tran­s­por­tiert. Wäh­rend des Ter­ti­ärs, vor etwa 14 bis 16 Mil­li­onen Jah­ren, bedec­kte ein Meer die­se Gegend (pano​ra​ma​.sk). Wie der Name schon sagt, bes­teht Sand­berg aus San­den, Sand­ste­i­nen, Lito­tam­nium, Luma­chel­la und san­di­gen Kalks­te­i­nen und Brek­zien sowie san­di­gen Tons­te­i­nen. Aus geolo­gis­cher Sicht wur­den die­se Ges­te­i­ne nur kur­ze Zeit abge­la­gert, daher sind sie sch­lecht kon­so­li­diert. Dank des­sen ist Sand­berg ein welt­be­rühm­ter Fun­dort für neoge­ne Fos­si­lien. Über 300 Arten von vers­te­i­ner­ten Orga­nis­men wur­den hier gefun­den. Zum Beis­piel Mus­cheln, Wür­mer, Sch­wäm­me, Aus­tern, Schnec­ken, See­i­gel, Moos, Fora­mi­ni­fe­ren, Haie, Rob­ben und natür­lich Fis­che. Sogar der Wir­bel eines Wals, Meso­ce­tus hun­ga­ri­cus, wur­de hier gefun­den. Sand­berg war auch der Mee­res­bo­den eines 60 Meter tie­fen Mee­res sowie eines Stran­des, eines Riffs oder eines Lan­des. Hier wur­den haupt­säch­lich Über­res­te von Orga­nis­men, die heute Nashör­nern, Anti­lo­pen, Hun­de­ar­ti­gen Raub­tie­ren, Mas­to­don­ten und Dei­not­he­rien ähneln, von den Nord­hän­gen gesch­wemmt. Bede­utend sind die Fun­de von Frag­men­ten des Affen Pli­opit­he­cus anti­gu­us und Siva­pit­he­cus dar­wi­ni, die als Vor­fah­ren der heuti­gen indis­chen Gib­bons gel­ten. Auch Zäh­ne von Dry­o­pit­he­cus, der als Vor­lä­u­fer der heuti­gen Men­sche­naf­fen gilt, wur­den hier gefun­den (devin​ska​.sk). Mari­ne Orga­nis­men, die hier als Fos­si­lien gefun­den wur­den, stam­men aus einer Zeit vor 1416 Mil­li­onen Jah­ren (sazp​.sk). Sogar der Wir­bel der Wir­bel­sä­u­le eines Ter­ti­är­wals wur­de hier gefun­den, ent­dec­kt von den Kin­dern Albín Bru­nov­skýs (Vodič­ka). Die Ent­dec­kung fast des gesam­ten Pan­zers einer Schildk­röte ist bee­in­druc­kend (pano​ra​ma​.sk).


A Sand­berg a Devín­ska Koby­ly rés­ze. Sok bra­ti­sla­vai gyak­ran láto­gat­ja a Sand­ber­get. Való­ban csak egy rövid ugrás Devín­ska Nová Vsi-től.

A Sand­berg egy euró­pai jelen­tősé­gű pale­on­to­ló­giai lelőhe­ly a miocén­ből. Egy homok­bá­nya fel­tá­rá­sá­nak kös­zön­he­tően került fels­zín­re. Az emlí­tett homok­ban a vörösmárvány- és lito­tam­nium mész­kők­ben talál­ha­tó, vala­mint a vörösmárvány- és lito­tam­nium mész­kők­ben talál­ha­tó, 14 – 16 mil­lió évvel eze­lőtt, a ten­ger emel­ke­dé­se­kor lera­kó­dott, vízs­zin­tes réte­gek talál­ha­tók. A homok­fal­ban lát­ha­tók a tar­tós homok­kő és lito­tam­nium mész­kő vízs­zin­tes réte­gei. Az olda­la­kon és a lába­kon mass­zív homokkő- és lito­tam­nium mész­kő hatal­mas tömb­jei talál­ha­tók, ame­ly­ek ott marad­tak az utol­só kama­ra­tüze­lés után. Kb. 300 kagy­ló, kagy­ló, ten­ge­ri sün­ge­rek, szi­vac­sok, lyukak­kak és nagy­obb ten­ge­ri és szá­raz­föl­di álla­tok marad­vá­ny­ai kerül­tek elő. A legi­smer­tebb lele­tek a cápa­fo­gak és a cson­tos halak, a bál­nac­son­tok, a tek­nős marad­vá­ny­ok, az maj­mok, a fókák, a szőrös orrs­zar­vú­ak, a bar­lan­gi med­vék és a mada­rak marad­vá­ny­ai. Az aktu­ális növé­ny­vi­lág­ban több ves­zé­ly­ez­te­tett és védett homok­ked­ve­lő faj is meg­ta­lál­ha­tó, mint pél­dá­ul a Peuce­da­num are­na­rium, a Minu­ar­tia glau­ci­na és a Gyp­sop­hi­la pani­cu­la­ta (Infor­má­ci­ós táb­la). A leg­ré­geb­bi geoló­giai réte­gek több mint 100 mil­lió éve­sek. A har­ma­di­dős­zak­ban a Sand­berg ten­ger­fe­né­ken, záto­ny­ban vagy part­köze­li szi­get­rends­zer rés­ze­ként vál­tot­ták egy­mást (devin​ska​ko​by​la​.sk).

Régeb­ben homo­kot bány­ász­tak itt, és egy fels­zí­ni kötél­va­sút­tal szál­lí­tot­ták a Már­hoz. A har­ma­di­dős­zak­ban, kb. 14 – 16 mil­lió évvel eze­lőtt egy ten­ger borí­tot­ta ezt a terüle­tet (pano​ra​ma​.sk). Aho­gy a neve is sugall­ja, a Sand­berg homo­kok­ból, homok­kők­ből, lito­tam­nium­ból, luma­chel­ből és homo­kos mész­kövek­ből és brek­ciák­ból és homo­kos agy­ag­kőből áll. Geoló­giai szem­pont­ból ezek a kőze­tek csak rövid ide­ig let­tek lerak­va, ezért kevés­sé sta­bi­lak. Ennek kös­zön­he­tően a Sand­berg világ­hí­rű a neogén kori foss­zí­liák szem­pont­já­ból. Itt több mint 300 faj­tát talál­tak meg­köve­se­dett szer­ve­ze­tek. Pél­dá­ul kagy­ló­kat, fér­ge­ket, szi­vac­so­kat, kagy­ló­kat, csi­gá­kat, ten­ge­ri sünöket, mohá­kat, lyukak­ka­kat, cápá­kat, fóká­kat és ter­més­ze­te­sen hala­kat. Még egy bál­nac­sont, a Meso­ce­tus hun­ga­ri­cus csi­go­ly­á­ja is itt került elő. A Sand­berg egy 60 méter mély ten­ger ten­ger­fe­ne­ké­nek, part­já­nak, záto­ny­á­nak vagy szá­raz­föld­jé­nek is szá­mí­tott. Ide főleg észa­ki lej­tők­ről szál­lí­tot­ták a ma is élő rino­cé­ros­zok­hoz, anti­lo­pok­hoz, kuty­afé­lék­hez, mas­to­do­nok­hoz és dei­not­he­riu­mok­hoz hason­ló marad­vá­ny­o­kat. Jelen­tős a Pliop

ithe­cus anti­gu­us és a Siva­pit­he­cus dar­wi­ni maj­mok marad­vá­ny­ai­nak fel­fe­de­zé­se, ame­ly­eket az indiai gib­bon­sok őse­i­nek tekin­te­nek. Itt talál­tak Dry­o­pit­he­cus foga­kat is, ame­ly­eket az embe­ri maj­mok őse­i­nek tar­ta­nak (devin​ska​.sk). A ten­ge­ri szer­ve­ze­tek, ame­ly­eket itt foss­zí­lia­ként talál­tak, kb. 14 – 16 mil­lió évvel eze­lőtt kelet­kez­tek (sazp​.sk). Itt talál­ták meg a har­ma­di­dős­za­ki bál­na gerin­cét is, ame­ly­et Albín Bru­nov­ský gyer­me­kei fedez­tek fel (Vodič­ka). Leny­űgöző a tek­nős pán­cé­lá­nak majd­nem tel­jes fel­fe­de­zé­se is (pano​ra​ma​.sk).


Odka­zy:

TOP

Sand­berg

Fló­ra na Sandbergu

Fau­na na Sandbergu

Use Facebook to Comment on this Post

2004, Časová línia, Cicavce, Do roku 2005, Organizmy, Príroda, Vtáky, Živočíchy, Zoologické záhrady

ZOO Budapešť

Hits: 25837

ZOO Buda­pešť je urči­te tá najk­raj­šia zoolo­gic­ká záh­ra­da, kto­rú som nav­ští­vil. Bohu­žiaľ v čase, kedy som ešte veľ­mi dob­re nefo­til – iste sa tam vybe­riem zno­vu (Peter Kac­lík). Zoolo­gic­ká záh­ra­da v Buda­peš­ti je jed­nou z naj­star­ších na sve­te. Otvo­re­ná bola v roku 1866 (zoobu​da​pest​.com). Nájsť tu mož­no viac ako 8 000 zvie­rat. Nachá­dza sa čas­ti: Aus­trá­lia, Veľ­ké hru­bož­ce, Dom pri­má­tov, Sava­na, Vod­ný svet, India, Ame­ric­ké tró­py, Mada­gas­kar, Pla­zy, Mar­gi­tin ostrov, Dom motý­ľov, Magic­ké hory, Juho­vý­chod­ná Ázia (Janos Xan­tus dom) a Bota­nic­ké špe­cia­li­ty (zoobu​da​pest​.com). Zoolo­gic­ká záh­ra­da sa nachá­dza vo Város­li­ge­ti, vo veľ­kom mest­skom par­ku v cen­tre Buda­peš­ti. S roz­lo­hou viac ako 100 hek­tá­rov posky­tu­je dosta­tok pries­to­ru pre rôz­no­ro­dé expo­zí­cie a atrak­cie. Park je nie­len domo­vom pre množ­stvo exo­tic­kých dru­hov, ale aj mies­tom oddy­chu a vzde­lá­va­nia pre náv­štev­ní­kov. Jed­ným z hlav­ných cie­ľov Zoolo­gic­kej záh­ra­dy v Buda­peš­ti je aktív­na par­ti­ci­pá­cia v ochra­ne bio­di­ver­zi­ty. Záh­ra­da sa anga­žu­je v mno­hých medzi­ná­rod­ných ochra­nár­skych prog­ra­moch, vrá­ta­ne cho­vu ohro­ze­ných dru­hov v zaja­tí a rein­tro­duk­cie do ich pri­ro­dze­né­ho pro­stre­dia. Tým­to spô­so­bom pris­pie­va k udr­ža­teľ­nos­ti a obno­ve popu­lá­cií, kto­ré sú ohro­ze­né vyhy­nu­tím. Dis­po­nu­je via­ce­rý­mi uni­kát­ny­mi atrak­ci­ami, vrá­ta­ne expo­zí­cie sov a drav­cov, kto­rá posky­tu­je náv­štev­ní­kom pohľad na tie­to fas­ci­nu­jú­ce vtá­ky. Nachá­dza­jú sa tu samoz­rej­me aj kopyt­ní­ky, vod­né vtác­tvo, opi­ce, slo­ny, šel­my a mno­ho ďal­ších dru­hov. Okrem svo­jej úlo­hy v ochra­ne dru­hov je Zoolo­gic­ká záh­ra­da v Buda­peš­ti aj dôle­ži­tým cen­trom vzde­lá­va­nia. Orga­ni­zu­je rôz­ne vzde­lá­va­cie prog­ra­my, pred­náš­ky a works­ho­py, kto­ré majú za cieľ oslo­viť verej­nosť o nut­nos­ti ochra­ny prí­ro­dy. Pre odbor­ní­kov z oblas­ti bio­ló­gie a ochra­ny život­né­ho pro­stre­dia zabez­pe­ču­je aj prí­le­ži­tos­ti na výskum a vzdelávanie.


Buda­pest Zoo, dee­med by many, inc­lu­ding myself, as the most beau­ti­ful zoolo­gi­cal gar­den, cap­ti­va­tes visi­tors with its rich his­to­ry, diver­se exhi­bits, and unwa­ve­ring com­mit­ment to wild­li­fe con­ser­va­ti­on. Alt­hough my ini­tial visit lac­ked the pho­tog­rap­hic pro­wess I now possess, I am eager to return, as expres­sed by Peter Kac­lík. Foun­ded in 1866, Buda­pest Zoo stands as one of the worl­d’s oldest zoolo­gi­cal parks, boas­ting a lega­cy of over a cen­tu­ry and a half (zoobu​da​pest​.com). Bey­ond its his­to­ri­cal sig­ni­fi­can­ce, it has evol­ved into a glo­bal lea­der in wild­li­fe con­ser­va­ti­on. Span­ning over 100 hec­ta­res in the heart of Buda­pes­t’s Város­li­ge­ti City Park, the zoo is divi­ded into the­ma­tic sec­ti­ons that tran­s­port visi­tors across con­ti­nents. From the Aus­tra­lian Out­back to the Grand Savan­nah, Pri­ma­te Hou­se, Water World, and the enchan­ting Magic Moun­tains, each sec­ti­on offers a uni­que per­spec­ti­ve on the worl­d’s eco­sys­tems (zoobu​da​pest​.com). Buda­pest Zoo acti­ve­ly par­ti­ci­pa­tes in inter­na­ti­onal con­ser­va­ti­on prog­rams, inc­lu­ding cap­ti­ve bre­e­ding of endan­ge­red spe­cies and the­ir rein­tro­duc­ti­on into the­ir natu­ral habi­tats. This com­mit­ment con­tri­bu­tes sig­ni­fi­can­tly to the sus­tai­na­bi­li­ty and revi­ta­li­za­ti­on of endan­ge­red popu­la­ti­ons, alig­ning with the zoo’s pri­ma­ry goal of bio­di­ver­si­ty pro­tec­ti­on. Bey­ond its role in spe­cies con­ser­va­ti­on, Buda­pest Zoo ser­ves as a vital edu­ca­ti­on cen­ter. Through vari­ous edu­ca­ti­onal prog­rams, lec­tu­res, and works­hops, it aims to rai­se awa­re­ness among the pub­lic about the impor­tan­ce of natu­re con­ser­va­ti­on. Addi­ti­onal­ly, it pro­vi­des oppor­tu­ni­ties for pro­fes­si­onals in bio­lo­gy and envi­ron­men­tal con­ser­va­ti­on to enga­ge in rese­arch and con­ti­nu­ous lear­ning. Buda­pest Zoo seam­less­ly com­bi­nes beau­ty, his­to­ry, and a com­mit­ment to pre­ser­ving bio­di­ver­si­ty, making it a must-​visit des­ti­na­ti­on for natu­re ent­hu­siasts and tho­se see­king to con­tri­bu­te to the pro­tec­ti­on of our pla­ne­t’s wildlife.


A Buda­pes­ti Állat­ker­tet, amit sokan, köz­tük én is, a legs­zebb állat­kert­ként tar­ta­nak szá­mon, gaz­dag tör­té­nel­mé­vel, vál­to­za­tos kiál­lí­tá­sai­val és az álla­tok védel­mé­be vetett elköte­le­zett­sé­gé­vel hódít­ja meg a láto­ga­tó­kat. Bár az első láto­ga­tá­som során még nem ren­del­kez­tem a mos­ta­ni foto­g­rá­fiai képes­sé­ge­im­mel, alig várom, hogy újra oda­lá­to­gas­sak, aho­gy­an azt Peter Kac­lík is kife­jez­te. A 1866-​ban ala­pí­tott Buda­pes­ti Állat­kert több mint más­fél évs­zá­za­dos múl­tra tekint viss­za, büsz­kél­ked­ve a több mint szá­zöt­ven éves örök­sé­gé­vel (zoobu​da​pest​.com). Tör­té­nel­mi jelen­tősé­ge mel­lett glo­bá­lis veze­tővé vált a vadon élő álla­tok védel­mé­ben. Több mint 100 hek­tá­ron terül el a Buda­pes­ti Állat­kert a város szí­vé­ben, a Város­li­ge­ti Város­li­get­ben, tema­ti­kus rés­zek­re osz­lik, ame­ly­ek az egész vilá­got bejár­va mutat­ják be a külön­böző ökos­zisz­té­má­kat. Az auszt­rál Outback-​től a Nagy Sza­van­nán át a Prí­mák­tól a Vízi Vilá­gig és a varázs­la­tos Hegy­ekig, min­de­gy­ik rész egy­edi nézőpon­tot kínál a világ ökos­zisz­té­má­i­ra (zoobu​da​pest​.com). A Buda­pes­ti Állat­kert aktí­van részt vesz nemzet­közi védel­mi prog­ra­mok­ban, ide­ér­tve a ves­zé­ly­ez­te­tett fajok állat­kert­ben tör­té­nő sza­po­rí­tá­sát és viss­za­te­le­pí­té­süket a ter­més­ze­tes élőhe­ly­eik­re. Ez az elköte­le­zett­ség jelen­tősen hoz­zá­já­rul a ves­zé­ly­ez­te­tett popu­lá­ci­ók fenn­tart­ha­tó­sá­gá­hoz és újjá­é­lesz­té­sé­hez, össz­hang­ban az állat­kert fő cél­ki­tűzé­sé­vel, a bio­di­ver­zi­tás védel­mé­vel. Az Állat­kert sze­re­pe a fajok védel­mén túl­mu­tat­va fon­tos okta­tá­si köz­pont­ként is meg­ny­il­vá­nul. Külön­fé­le okta­tá­si prog­ra­mok­kal, előa­dá­sok­kal és műhe­ly­mun­kák­kal igy­eks­zik fel­hív­ni a nyil­vá­nos­ság figy­el­mét a ter­més­zet­vé­de­lem fon­tos­sá­gá­ra. Emel­lett lehe­tősé­get biz­to­sít a bio­ló­gia és kör­ny­ezet­vé­de­lem terüle­tén dol­go­zó sza­kem­be­rek­nek a kuta­tás­ra és foly­ama­tos tanu­lás­ra. A Buda­pes­ti Állat­kert kön­ny­edén ötvözi a szép­sé­get, a tör­té­nel­met és a köte­le­zett­ség­vál­la­lást a bio­di­ver­zi­tás megőr­zé­se érde­ké­ben, ezért köte­le­ző cél­pont min­den ter­més­zet­ked­ve­lő és min­da­zok szá­má­ra, akik hoz­zá kíván­nak járul­ni boly­gónk vadon élő álla­tai­nak védelméhez.


Odka­zy

Use Facebook to Comment on this Post

2011-2015, 2013, Časová línia, Cicavce, Organizmy, Plazy, Príroda, Vtáky, Živočíchy, Zoologické záhrady

ZOO Bojnice

Hits: 2758

Zoolo­gic­ká záh­ra­da sa nachá­dza v zámoc­kom par­ku Boj­níc (infor​ma​cie​boj​ni​ce​.sk). V Zoolo­gic­kej záh­ra­de v Boj­ni­ciach sa nachá­dza na roz­lo­he 41 hek­tá­rov (Michal Slo­viak) viac ako 4500 zvie­rat, 430 dru­hov (zooboj​ni​ce​.sk). Expo­zí­cia sov a drav­cov, kopyt­ní­kov, vod­né­ho vtác­tva, opíc, slo­nov, šeliem, vtá­kov, vivá­rium, náuč­ný chod­ník kar­pat­skej fau­ny, det­ská ZOO (infor​ma​cie​boj​ni​ce​.sk). ZOO má pome­no­va­nie Národ­ná zoolo­gic­ká záh­ra­da Boj­ni­ce (Michal Slo­viak). Prí­vlas­tok národ­ná nesie od 1. 7. 2017 (zooboj​ni​ce​.sk). Je naj­star­šou zoolo­gic­kou záh­ra­dou na Slo­ven­sku. Pre verej­nosť svo­je brá­ny otvo­ri­la 1. 4. 1955 (Michal Slo­viak). Už v prvom roku ju nav­ští­vi­lo 45 000 náv­štev­ní­kov. Naj­vyš­šiu náv­štev­nosť dosiah­la v roku 1986520 729 (zooboj​ni​ce​.sk). Okrem iné­ho ZOO spra­vu­je národ­né záchyt­né cen­trum pre zha­ba­né a zais­te­né živo­čí­chy (Michal Slo­viak). Spo­lu­pra­cu­je s uni­ver­zit­ný­mi pra­co­vis­ka­mi, prí­ro­do­ve­dec­ký­mi fakul­ta­mi, ústav­mi a múze­a­mi (Peter Lup­ták).


The Zoolo­gi­cal Gar­den is loca­ted in the Cast­le Park in Boj­ni­ce (infor​ma​cie​boj​ni​ce​.sk). The Boj­ni­ce Zoo covers an area of 41 hec­ta­res (Michal Slo­viak) and is home to over 4,500 ani­mals repre­sen­ting 430 spe­cies (zooboj​ni​ce​.sk). The exhi­bits inc­lu­de owls and birds of prey, hoofed ani­mals, water­fo­wl, pri­ma­tes, elep­hants, big cats, birds, viva­rium, an edu­ca­ti­onal trail of Car­pat­hian fau­na, and a chil­dre­n’s zoo (infor​ma​cie​boj​ni​ce​.sk). The zoo is offi­cial­ly named the Nati­onal Zoolo­gi­cal Gar­den Boj­ni­ce (Michal Slo­viak) and has held the nati­onal” desig­na­ti­on sin­ce July 1, 2017 (zooboj​ni​ce​.sk). It is the oldest zoo in Slo­va­kia, ope­ning its doors to the pub­lic on April 1, 1955 (Michal Slo­viak). In its first year, it wel­co­med 45,000 visi­tors, and its hig­hest atten­dan­ce was in 1986, with 520,729 visi­tors (zooboj​ni​ce​.sk). Addi­ti­onal­ly, the zoo mana­ges a nati­onal res­cue cen­ter for con­fis­ca­ted and sei­zed ani­mals (Michal Slo­viak) and col­la­bo­ra­tes with uni­ver­si­ty depart­ments, natu­ral scien­ce facul­ties, ins­ti­tu­tes, and muse­ums (Peter Lupták).


Odka­zy

Med­ve­de

Slo­ny

Vtá­ky

Ostat­né

Use Facebook to Comment on this Post

2011-2015, 2013, Časová línia, Cicavce, Organizmy, Príroda, Vtáky, Živočíchy, Zoologické záhrady

ZOO Bratislava

Hits: 3306

Zoolo­gic­ká záh­ra­da sa nachá­dza v Mlyn­skej doli­ne. Mimo­cho­dom neďa­le­ko od Bota­nic­kej záh­ra­dy.

ZOO má cel­ko­vú roz­lo­hu 96 hek­tá­rov, expo­zič­ná časť 35 hek­tá­rov. Súčas­ťou je okrem iné­ho sú pavi­ló­ny šeliem, pri­má­tov, výbe­hy noso­rož­cov, ken­gúr, zebier, žiráf, anti­lop, hro­ší­kov, prí­rod­né jaze­rá pla­me­nia­kov a peli­ká­nov (zoob​ra​ti​sla​va​.sk). Z výstav­bou zoolo­gic­kej záh­ra­dy sa zača­lo v roku 1959. Uva­žo­va­lo sa od nej od roku 1948. V rokoch 198185 priš­lo k lik­vi­dá­cii dvoch tre­tín zo záh­ra­dy kvô­li výstav­be kana­li­zač­né­ho zbe­ra­ča a diaľ­nič­nej prí­poj­ky. Pri­čom zanik­la tá časť, kto­rá bola pre náv­štev­ní­kov naj­zau­jí­ma­vej­šia. Ďal­ším zása­hom bola výstav­ba diaľ­ni­ce D2 Bra­ti­sla­va Lamačs­ká ces­ta – Sta­ré Grun­ty, kto­rá zača­la v mar­ci 2003. Napriek tomu sa po roku 2000 zoolo­gic­ká záh­ra­da adap­to­va­la a roz­ví­ja­la. Vybu­do­va­li sa rôz­ne nové čas­ti, napr. pavi­lón šeliem, pri­má­tov, Dino­Park. Ku kon­cu roku 2016 dis­po­no­va­la ZOO 174 druh­mi zvie­rat v počte 968 cho­va­ných jedin­cov (zoob​ra​ti​sla​va​.sk).


The Zoolo­gi­cal Gar­den is loca­ted in the Mlyn­ská doli­na, not far from the Bota­ni­cal Garden.

The zoo covers a total area of 96 hec­ta­res, with an exhi­bi­ti­on area of 35 hec­ta­res. It fea­tu­res pavi­li­ons for big cats, pri­ma­tes, enc­lo­su­res for rhi­no­ce­ro­ses, kan­ga­ro­os, zeb­ras, giraf­fes, ante­lo­pes, hip­pos, natu­ral lakes for fla­min­gos and peli­cans (zoob​ra​ti​sla​va​.sk). Cons­truc­ti­on of the zoo began in 1959, alt­hough the idea had been con­si­de­red sin­ce 1948. In the years 1981 – 85, two-​thirds of the zoo were demo­lis­hed for the cons­truc­ti­on of a sewer col­lec­tor and a hig­hway con­nec­ti­on, with the part that was most inte­res­ting for visi­tors being lost. Anot­her inter­ven­ti­on was the cons­truc­ti­on of the D2 hig­hway Bra­ti­sla­va Lamačs­ká ces­ta – Sta­ré Grun­ty, which began in March 2003. Des­pi­te the­se chal­len­ges, the zoo adap­ted and deve­lo­ped after the year 2000. Vari­ous new sec­ti­ons were built, such as the pavi­li­on for big cats, pri­ma­tes, and Dino­Park. By the end of 2016, the zoo hou­sed 174 spe­cies with a total of 968 indi­vi­du­als (zoob​ra​ti​sla​va​.sk).


Odka­zy

Vlky, hyeny, leopar­dy, levy, tigre

Opi­ce, oran­gu­ta­ny, šimpanzy

Hro­chy, noso­rož­ce, žirafy

Vtá­ky

Kone, ovce, pras­ce, zeb­ry a surikaty

Ostat­né

Use Facebook to Comment on this Post

2004, 2005, 2011, 2011-2015, Časová línia, Do roku 2005, Organizmy, Príroda, Živočíchy

Cicavce

Hits: 45190

Cicav­ce, latin­sky Mam­ma­lia sú trie­dou sta­vov­cov. Väč­ši­na cicav­cov má chl­py ale­bo srsť na svo­jom tele, kto­ré slú­žia na ter­mo­re­gu­lá­ciu, mas­ko­va­nie, ale­bo na ochra­nu. Pro­du­ku­jú mlie­ko v mlieč­nych žľa­zách pre kŕme­nie mlá­ďat. Ten­to pro­ces sa nazý­va lak­tá­cia. Sú tep­lot­ne aktív­ne živo­čí­chy, čo zna­me­ná, že sú schop­né udr­žia­vať kon­štant­nú teles­nú tep­lo­tu nezá­vis­le od von­kaj­ších pod­mie­nok. Väč­ši­na cicav­cov je živo­ro­dá, čo zna­me­ná, že ich mlá­ďa­tá sa vyví­ja­jú v tele mat­ky a rodia sa živé. Väč­ši­na cicav­cov pat­rí k pla­cen­tál­nym cicav­com, čo zna­me­ná, že majú pla­cen­tu, kto­rá slú­ži na výme­nu živín a odpa­dov medzi mat­kou a plo­dom. Nie­kto­ré sú všež­rav­ce, iné sú byli­nož­rav­ce ale­bo mäsož­rav­ce. Obý­va­jú tak­mer všet­ky pro­stre­dia. Väč­ši­na sa roz­mno­žu­je pohlav­ne, majú vyso­ko roz­vi­nu­tý mozog v porov­na­ní s iný­mi sku­pi­na­mi živo­čí­chov, čo umož­ňu­je vyš­šie kog­ni­tív­ne fun­kcie, uče­nie a pris­pô­so­bi­vosť pro­stre­diu. Ich rôz­no­ro­dosť a adap­ta­bi­li­ta z nich robia jed­nu z najús­peš­nej­ších sku­pín živých tvo­rov na Zemi.


Mam­mals, scien­ti­fi­cal­ly kno­wn as Mam­ma­lia, cons­ti­tu­te a class of ver­teb­ra­tes. The majo­ri­ty of mam­mals have hair or fur on the­ir bodies, ser­ving pur­po­ses such as ther­mo­re­gu­la­ti­on, camouf­la­ge, or pro­tec­ti­on. They pro­du­ce milk in mam­ma­ry glands for fee­ding the­ir offs­pring, a pro­cess kno­wn as lac­ta­ti­on. Mam­mals are warm-​blooded cre­a­tu­res, mea­ning they can main­tain a cons­tant body tem­pe­ra­tu­re inde­pen­den­tly of exter­nal con­di­ti­ons. Most mam­mals give birth to live young, a repro­duc­ti­ve stra­te­gy cal­led vivi­pa­ri­ty, whe­re offs­pring deve­lop insi­de the mot­he­r’s body and are born alive.

The majo­ri­ty of mam­mals belo­ng to pla­cen­tal mam­mals, indi­ca­ting that they have a pla­cen­ta faci­li­ta­ting the exchan­ge of nut­rients and was­te bet­we­en the mot­her and the deve­lo­ping offs­pring. Mam­mals exhi­bit diver­se die­ta­ry habits, with some being omni­vo­res, others her­bi­vo­res, and some car­ni­vo­res. They inha­bit near­ly all envi­ron­ments, sho­wca­sing the­ir adap­ta­bi­li­ty. Most mam­mals repro­du­ce sexu­al­ly, and they possess a high­ly deve­lo­ped brain com­pa­red to other groups of ani­mals. This advan­ced brain struc­tu­re enab­les hig­her cog­ni­ti­ve func­ti­ons, lear­ning, and adap­ta­bi­li­ty to the envi­ron­ment. The diver­si­ty and adap­ta­bi­li­ty of mam­mals make them one of the most suc­cess­ful groups of living orga­nisms on Earth.


Zoznam dru­hov (8)

  • Came­lus ferus – ťava dvojhrbá
  • Cap­ra aegag­rus hir­cus – koza domáca
  • Cera­tot­he­rium simum simum
  • Cer­co­ce­bus agi­lis chrysogaster
  • Elep­has maxi­mus – slon indický
  • Equ­us bur­chel­lii boehmi
  • Hip­po­po­ta­mus amp­hi­bius – hroch
  • Ovis aries – ovca domáca

Odka­zy

TOP

Všet­ky

Use Facebook to Comment on this Post