2011-2015, 2013, Časová línia, Krajina, Orava, Slovenská krajina

Grajnár

skala
Hits: 1468

2011-2015, 2013, Časová línia, Gemer, Krajina, Slovenská krajina

Hrhov a jeho rybníky

skala
Hits: 2199

Hrhov sa nachá­dza v gemersko-​turnianskom kra­se, v doli­ne Tur­nian­ske­ho poto­ka. kto­rý domá­ci nazý­va­jú Derék (hrhov​.sk). Pri obci sa nachá­dza­jú Hrhov­ské ryb­ní­ky. Boli vybu­do­va­né v 50-​tych rokoch 20. sto­ro­čia na mies­te moča­rísk, sú využí­va­né na chov rýb. Jaze­rá zarást­li pál­kou a iný­mi vod­ný­mi rast­li­na­mi a sta­li sa tak hniez­dis­kom vod­ných vtá­kov. Loka­li­ta je Význam­ným vtá­čím úze­mím. Vysky­tu­jú sa tu kači­ce, potáp­ky, volav­ky, dru­hy Podi­ceps cris­ta­tus, Tachy­babp­tus rufi­co­lis, Anas pla­tyr­hyn­chos, Ayt­hya feri­na, Ayt­hya fuli­gu­la, Ardea cine­rea, Egret­ta alba, Ixob­ry­chus minu­tus, Botau­rus stel­la­ris, Cir­cus aeru­gi­no­sus (Sla­vo­mír Sza­bó).

Hrhov is situ­ated in the Gemer-​Turniansky Karst, in the val­ley of the Tur­nian­sky Cre­ek, local­ly kno­wn as Derék (hrhov​.sk). Near the vil­la­ge, you can find the Hrhov ponds. Cons­truc­ted in the 1950s on marsh­land, the­se ponds are uti­li­zed for fish far­ming. Over time, the lakes have beco­me over­gro­wn with reeds and other aqu­atic plants, tur­ning them into nesting grounds for water birds. The area is a Sig­ni­fi­cant Bird Area, hos­ting a varie­ty of spe­cies inc­lu­ding ducks, diving ducks, herons, and other birds such as Podi­ceps cris­ta­tus, Tachy­bap­tus rufi­col­lis, Anas pla­tyr­hyn­chos, Ayt­hya feri­na, Ayt­hya fuli­gu­la, Ardea cine­rea, Egret­ta alba, Ixob­ry­chus minu­tus, Botau­rus stel­la­ris, Cir­cus aeru­gi­no­sus (Sla­vo­mír Szabó).

Hrhov a Gemer-​Turna Karszt­ban talál­ha­tó, a Turna-​patak völ­gy­é­ben, ame­ly­et a hely­iek Derék­nek hív­nak (hrhov​.sk). A falu köze­lé­ben talál­ha­tók a Hrhov-​tavak. Az 1950-​es évek­ben moča­ris­ként kia­la­kult tava­kat hal­gaz­dál­ko­dás­ra hasz­nál­ják. Az évek során a tavak nád­dal és más vízi­növé­ny­ek­kel nőt­tek be, így a vízi­ma­da­rak fész­ke­lőhel­lyé vál­tak. A terület Jelen­tős Madár­vé­del­mi Terület, ahol külön­fé­le fajok élnek, bele­ér­tve a kac­sá­kat, búvár­ma­da­ra­kat, góly­á­kat és más mada­ra­kat, mint pél­dá­ul a Podi­ceps cris­ta­tus, Tachy­bap­tus rufi­col­lis, Anas pla­tyr­hyn­chos, Ayt­hya feri­na, Ayt­hya fuli­gu­la, Ardea cine­rea, Egret­ta alba, Ixob­ry­chus minu­tus, Botau­rus stel­la­ris, Cir­cus aeru­gi­no­sus (Sla­vo­mír Szabó).

Odka­zy

2011-2015, 2013, Časová línia, Horné Považie, Krajina, Slovenská krajina

Hričovské Podhradie

skala
Hits: 2116

Na úze­mí súčas­né­ho Hri­čov­ské­ho Pod­hra­dia bolo slo­van­ské síd­lis­ko. Na hrad­nom vrchu bolo veľ­ko­mo­rav­ské síd­lis­ko a prav­de­po­dob­ne dre­ve­ný hrad. Prvá písom­ná zmien­ka o obci je z roku 1265 pod náz­vom Hri­chow, neskôr Hry­chov. Názov Hri­čov­ské Pod­hra­die sa obja­vu­je až v roku 1808. Oby­va­te­lia sa zaobe­ra­li naj­mä poľ­no­hos­po­dár­stvom, roz­ší­re­né bolo vče­lár­stvo, pas­tier­stvo, ovo­ci­nár­stvo, les­níc­tvo, fur­man­stvo a neskôr aj plt­níc­tvo. Z drob­ných reme­siel mali zastú­pe­nie mly­ná­ri, peká­ri, ková­či a tesá­ri (hri​cov​ske​podh​ra​die​.ocu​.sk).

Obec Hri­čov­ské Pod­hra­die je súčas­ťou Euro­re­gi­ó­nu Bes­ky­dy. Na plo­che 2.04 km2 v nej žije 374 oby­va­te­ľov. Nedáv­no sa tu zavied­la tra­dí­cia ​“Hrad­ných dní”, počas kto­rých budú pre­bie­hať rôz­ne kul­túr­ne a špor­to­vé akcie (hri​cov​ske​podh​ra​die​.ocu​.sk). Leží v doli­ne Závad­ské­ho poto­ka. Juž­nú časť cho­tá­ra v Súľov­ských ska­lách tvo­ria tre­ťo­hor­né vápe­ni­té zle­pen­ce, zvet­rá­va­ním kto­rých vznik­li zau­jí­ma­vé skal­na­té útva­ry. Napr. chrá­ne­ná pamiat­ka Hri­čov­ská skal­ná ihla (hri​cov​ske​podh​ra​die​.ocu​.sk) a Hri­čov­ské rify (Wiki­pe­dia). Leží v nad­mor­skej výš­ke 323 met­rov nad morom (Wiki­pe­dia).

In the ter­ri­to­ry of present-​day Hri­čov­ské Pod­hra­die, the­re was a Sla­vic sett­le­ment. On the cast­le hill, the­re was a Gre­at Mora­vian sett­le­ment and pro­bab­ly a wooden cast­le. The first writ­ten men­ti­on of the vil­la­ge is from 1265 under the name Hri­chow, later Hry­chov. The name Hri­čov­ské Pod­hra­die appe­ars only in 1808. The inha­bi­tants were main­ly enga­ged in agri­cul­tu­re, with bee­ke­e­ping, her­ding, fru­it gro­wing, fores­try, car­ting, and later raf­ting being wides­pre­ad. Among the small crafts, the­re were mil­lers, bakers, blacks­miths, and car­pen­ters (hri​cov​ske​podh​ra​die​.ocu​.sk).

The vil­la­ge of Hri­čov­ské Pod­hra­die is part of the Euro­re­gi­on Bes­ky­dy. In an area of 2.04 km², 374 inha­bi­tants live the­re. Recen­tly, the tra­di­ti­on of ​“Cast­le Days” has been intro­du­ced, during which vari­ous cul­tu­ral and sports events will take pla­ce (hri​cov​ske​podh​ra​die​.ocu​.sk). It is loca­ted in the val­ley of Závad­ský Cre­ek. The sout­hern part of the cadas­tral area in the Súľov Rocks con­sists of Ter­tia­ry cal­ca­re­ous con­glo­me­ra­tes, weat­he­ring into inte­res­ting roc­ky for­ma­ti­ons. For exam­ple, the pro­tec­ted monu­ment Hri­čov­ská Skal­ná Ihla (Hri­čov­ská Rock Need­le) (hri​cov​ske​podh​ra​die​.ocu​.sk) and Hri­čov­ské Rify (Wiki­pe­dia). It is situ­ated at an ele­va­ti­on of 323 meters abo­ve sea level (Wiki­pe­dia).

Odka­zy

2011-2015, 2013, Časová línia, Gemer, Krajina, Slovenská krajina

Slavec

skala
Hits: 2441

Obec Sla­vec vznik­la v 13. sto­ro­čí osa­mos­tat­ne­ním z Brzo­tí­na. Prvá písom­ná zmien­ka je z roku 1243. His­to­ric­ké náz­vy obce: Zalouch­ha­za, Zava­lya, Sza­ló­ka, Sza­lócz, Salo­vec. Ku obci sa via­žu via­ce­ré arche­olo­gic­ké nále­zis­ká: Maš­taľ­ná jas­ky­ňa, jas­kyn­né síd­lo z mlad­šej doby kamen­nej, doby bron­zo­vej a star­šej doby želez­nej. A jas­ky­ňa Ľud­mi­la, jas­kyn­né síd­lis­ko z mlad­šej doby kamen­nej, star­šej doby želez­nej a zo stre­do­ve­ku. V Gom­ba­se­ku síd­lis­ko zalo­že­né začiat­kom 14. sto­ro­čia. Obec má miest­ne čas­ti: Vido­vá a osa­dy Gom­ba­sek a Hámor. V 16. – 17. sto­ro­čí bola obec vysta­ve­ná turec­kým nájaz­dom a dran­co­va­niu cisár­skych voj­sk. V 19. sto­ro­čí tu bol hámor Rima­mu­rán­skej spo­loč­nos­ti a vo Vido­vej vznik­la huta a elek­trá­reň. V minu­los­ti sa oby­va­te­lia zaobe­ra­li pre­važ­ne poľ­no­hos­po­dár­stvom, pas­tier­stvom, pále­ním váp­na a hut­níc­tvom. Oby­va­te­lia už v stre­do­ve­ku páli­li uhlie pre žele­ziar­ske pod­ni­ky (sla​vec​.sk).

Obec Sla­vec sa nachá­dza v stre­de Národ­né­ho par­ku Slo­ven­ský kras (sla​vec​.sk), v nad­mor­skej výš­ke 232 met­rov nad morom (Wiki­pe­dia). Roz­lo­ha obce je 17.53 km2 (sla​vec​.sk). Žije tu 463 oby­va­te­ľov. Naj­výz­nam­nej­šou pamiat­kou je are­ál zanik­nu­té­ho gotic­ké­ho kláš­to­ra Pau­lí­nov zo 14. sto­ro­čia v čas­ti Gom­ba­sek (Wiki­pe­dia). Gom­ba­sec­ká jas­ky­ňa, kto­rá je súčas­ťou sve­to­vé­ho dedič­stva UNESCO sa nachá­dza v kata­stri obce. Vysky­tu­je sa tu kva­lit­ný vápe­nec, kame­ňo­lom Gom­ba­sek na sva­hu Ple­ši­vec­kej pla­ni­ny fun­gu­je od roku 1906. Je však prav­da, že znač­ne zni­žu­je este­tic­kú hod­no­tu kra­ji­ny. Ras­tú tu naj­mä tep­lo­mil­né dru­hy rast­lín, kto­ré sú veľ­mi nároč­né na tep­lo (sla​vec​.sk).

The vil­la­ge of Sla­vec ori­gi­na­ted in the 13th cen­tu­ry through its inde­pen­den­ce from Brzo­tín. The first writ­ten men­ti­on is from 1243. His­to­ri­cal names of the vil­la­ge inc­lu­de Zalouch­ha­za, Zava­lya, Sza­ló­ka, Sza­lócz, Salo­vec. The regi­on is asso­cia­ted with seve­ral archa­e­olo­gi­cal sites: Maš­taľ­ná Cave, a cave sett­le­ment from the Neolit­hic, Bron­ze Age, and Iron Age. And the cave Ľud­mi­la, a cave sett­le­ment from the Neolit­hic, Iron Age, and the medie­val peri­od. In Gom­ba­sek, a sett­le­ment was foun­ded at the begin­ning of the 14th cen­tu­ry. The vil­la­ge has local parts: Vido­vá, and the ham­lets of Gom­ba­sek and Hámor. In the 16th-​17th cen­tu­ries, the vil­la­ge faced attacks from the Otto­man Empi­re and pil­la­ging by impe­rial for­ces. In the 19th cen­tu­ry, the­re was a ham­mer mill of the Rima­mu­ráňs­ka Com­pa­ny and a smel­ter and power plant in Vido­vá. His­to­ri­cal­ly, resi­dents were main­ly enga­ged in agri­cul­tu­re, her­ding, lime bur­ning, and metal­lur­gy. In medie­val times, resi­dents pro­du­ced coal for iron­works (sla​vec​.sk).

The vil­la­ge of Sla­vec is loca­ted in the cen­ter of the Slo­vak Karst Nati­onal Park, at an ele­va­ti­on of 232 meters abo­ve sea level (Wiki­pe­dia). The area of the vil­la­ge is 17.53 km² (sla​vec​.sk). It is home to 463 inha­bi­tants. The most sig­ni­fi­cant land­mark is the com­plex of the extinct Got­hic Pau­li­ne monas­te­ry from the 14th cen­tu­ry in the part of Gom­ba­sek (Wiki­pe­dia). The Gom­ba­sec­ká Cave, which is part of the UNESCO World Heri­ta­ge, is loca­ted in the vil­la­ge­’s cadas­tre. Quali­ty limes­to­ne is found here, and the Gom­ba­sek quar­ry on the slo­pe of Ple­ši­vec­ká Pla­ni­na has been in ope­ra­ti­on sin­ce 1906. Howe­ver, it sig­ni­fi­can­tly dimi­nis­hes the aest­he­tic value of the lands­ca­pe. Warm-​loving plant spe­cies, high­ly deman­ding of warmth, pri­ma­ri­ly grow in this area (sla​vec​.sk).

A Sla­vec a 13. szá­zad­ban jött lét­re, mint önál­ló tele­pülés a Brzo­tín­ból való kivá­lá­sá­val. Az első írá­sos emlí­tés 1243-​ból szár­ma­zik. A tele­pülés tör­té­nel­mi nevei közé tar­to­zik a Zalouch­ha­za, Zava­lya, Sza­ló­ka, Sza­lócz, Salo­vec. A terület szá­mos régés­ze­ti lelőhe­ly­hez kapc­so­ló­dik: a Maštaľná-​barlang, ahol a neoli­ti­kum, a bronz­kor és a vaskor marad­vá­ny­ai talál­ha­tók. És a Ľudmila-​barlang, ahol a neoli­ti­kum, a vaskor és a közép­kor marad­vá­ny­ai lát­ha­tók. Gom­ba­sek­ben egy tele­pülést az 14. szá­zad ele­jén ala­pí­tot­tak. A falu helyi rés­zek­ből áll: Vido­vá és a Gom­ba­sek és Hámor tele­pülé­sek. A 16. és 17. szá­zad­ban a falut az Osz­mán Biro­da­lom táma­dá­sai­nak és a csás­zá­ri erők fosz­to­ga­tá­sá­nak volt kité­ve. A 19. szá­zad­ban volt egy hámor a Rima­mu­ráňs­ka Tár­sa­ság­tól, és a Vido­vá­ban kohás­zat és erőmű is lét­re­jött. Tör­té­nel­mi­leg a lako­sok főként mezőgaz­da­ság­gal, állat­te­ny­ész­tés­sel, més­zé­ge­tés­sel és fémi­par­ral fog­lal­koz­tak. A közép­kor­ban a lako­sok vasi­pa­ri üze­mek szá­má­ra szé­nét ter­mel­ték (sla​vec​.sk).

A Sla­vec falu köz­pon­ti elhe­ly­ez­ke­dé­sű a Szlo­vák Karszt Nemze­ti Park­ban, ten­gers­zint felet­ti magas­sá­ga 232 méter (Wiki­pe­dia). A falu terüle­te 17,53 km² (sla​vec​.sk). Itt él 463 lakos. A leg­je­len­tősebb lát­ni­va­ló a kihalt góti­kus pál­ma­fa kolos­tor kom­ple­xu­ma a Gom­ba­sek rés­zén (Wiki­pe­dia). A Gombasecká-​barlang, ame­ly a UNESCO Vilá­görök­ség rés­ze, a falu kata­strá­lis terüle­tén talál­ha­tó. Itt minősé­gi mész­kő talál­ha­tó, és a Ple­ši­vec­ká Pla­ni­na lej­tőjén lévő Gom­ba­sek kőfej­tő 1906 óta működik. Azon­ban szá­mot­te­vően csök­ken­ti a táj esz­té­ti­kai érté­két. Az itt élő növé­ny­fa­jok főként meleg­ked­ve­lők és nagy meleg­sé­get igé­ny­el­nek (sla​vec​.sk).

Odka­zy

2011-2015, 2013, Časová línia, Horné Považie, Krajina, Slovenská krajina

Brezany

skala
Hits: 2111

Bre­za­ny sa nachá­dza­jú v doli­ne Súľov­ských skál, 7 km od Žili­ny, ležia v nad­mor­skej výš­ke 385 met­rov nad morom. Roz­lo­ha je obce je len tro­chu viac ako 4 km2. Žije tu 466 oby­va­te­ľov. Má tie­to čas­ti: Buchal­ka, Ryb­ní­ky, Nad sadis­ko, Sadis­ko, Radoš, Záhum­nie, Skot­ňa, Do stúp, Za Nivu, Diel, Za diel, Za vrchy. Úze­mie síd­la obce v úva­li­no­vej doli­ne má za prí­či­nu sla­bú ven­ti­lá­ciu vzdu­chu, čo spô­so­bu­je hro­ma­de­nie chlad­né­ho vzdu­chu so znač­nou rela­tív­nou vlh­kos­ťou, čoho výsled­kom je zvý­še­ný výskyt zamra­če­ných dní, ako aj dní s hmlou (obecb​re​za​ny​.sk). Prvá písom­ná zmien­ka o obci je z roku 1393, kde sa spo­mí­na ako Ber­zen, neskôr ako Bre­zen, Bre­zanw, Bra­ža­ny. V stre­do­ve­ku pat­ri­la do Tren­čian­skej župy k pan­stvu Lie­ta­va. Oby­va­te­lia sa živi­li cho­vom dobyt­ka a poľ­no­hos­po­dár­stvom, ešte v prvej polo­vi­ci 20. sto­ro­čia sa oby­va­te­lia veno­va­li povoz­níc­tvu a kup­če­niu s koň­mi (obecb​re​za​ny​.sk). Tri km od obce sa nachá­dza Lie­tav­ský hrad.

Bre­za­ny are situ­ated in the val­ley of the Sulov Rocks, 7 km from Zili­na, at an ele­va­ti­on of 385 meters abo­ve sea level. The area of the muni­ci­pa­li­ty is just over 4 km², and it is home to 466 resi­dents. The vil­la­ge is divi­ded into the fol­lo­wing parts: Buchal­ka, Ryb­ni­ky, Nad sadis­ko, Sadis­ko, Rados, Zahum­nie, Skot­na, Do stup, Za Nivu, Diel, Za diel, Za vrchy. The sett­le­men­t’s loca­ti­on in a val­ley cau­ses poor air cir­cu­la­ti­on, lea­ding to the accu­mu­la­ti­on of cold air with sig­ni­fi­cant rela­ti­ve humi­di­ty. This results in an inc­re­a­sed occur­ren­ce of clou­dy days and days with fog (obecb​re​za​ny​.sk). The first writ­ten men­ti­on of the vil­la­ge dates back to 1393 when it was refer­red to as Ber­zen, later as Bre­zen, Bre­zanw, Bra­ža­ny. In the Midd­le Ages, it belo­n­ged to the Tren­čín Coun­ty under the Lie­ta­va esta­te. The resi­dents were enga­ged in catt­le far­ming and agri­cul­tu­re, and in the first half of the 20th cen­tu­ry, they were invol­ved in car­ting and hor­se tra­ding (obecb​re​za​ny​.sk). Lie­ta­va Cast­le is loca­ted three kilo­me­ters from the village.