73  /​100
Hits: 2072

Kúpeľ­né mes­to Štú­ro­vo leží na ľavom Duna­ja, tam kde sa začí­na rie­ka ohý­bať (stu​ro​vo​.sk), na juho­vý­chod­nom cípe Podu­naj­skej níži­ny, na roz­hra­ní zlo­mov Hron­skej a Ipeľ­skej spra­šo­vej tabu­le. Pat­rí do naj­tep­lej­šej oblas­ti Slo­ven­ska (stu​ro​vo​.sk). Obklo­pe­né Ková­čov­ský­mi kop­ca­mi. Pri mes­te sa Hron vlie­va do Duna­ja. Je naj­juž­nej­ším mes­tom Slo­ven­ska (stu​ro​vo​.sk). Žije tu viac ako 10 000 oby­va­te­ľov (Wiki​pe​dia​.sk). Ter­mál­ne kúpa­lis­ko Vadaš má kapa­ci­tu 10 000 náv­štev­ní­kov. Jeho roz­lo­ha je 36 hek­tá­rov (stu​ro​vo​.sk). V roku 1949 bol pri Duna­ji zre­a­li­zo­va­ný vrt v hĺb­ke 140 met­rov, kto­rý obja­vil pra­meň ter­mál­nej vody s tep­lo­tou 30°C. Násled­ne sa zača­lo s budo­va­ním ter­mál­ne­ho kúpa­lis­ka. V roku 1973 bol obja­ve­ný ďal­ší zdroj ter­mál­nej vody v hĺb­ke 130 met­rov s tep­lo­tou 39.7°c a výdat­nos­ťou 70 l/​s, kto­rý sa stal zdro­jom Vada­ša (Wiki​pe​dia​.sk).

Mes­to je zná­me svo­jou tole­ran­ci­ou. Celé stá­ro­čia tu pokoj­ne spo­lu­na­ží­va­jú rôz­ne národ­nos­ti a nábo­žen­stvá (stu​ro​vo​.sk). V rím­skom obdo­bí sa na mies­te mes­ta nachá­dza­la stráž­na sta­ni­ca Ana­vum. Mes­to vznik­lo prav­de­po­dob­ne z osád Nána a Kakath (stu​ro​vo​.sk). Prí­chod maďar­ských kme­ňov sa datu­je na rok 896. Pod­ma­ni­li si pra­vý breh Duna­ja s dovte­dy slo­van­ským hra­dom Stri­goň, dneš­ným Ostri­ho­mom (Wiki​pe​dia​.sk). Letoh­rá­dok Kakath­vár dal v 10. sto­ro­čí vybu­do­vať syn maďar­ské­ho kme­ňo­vé­ho náčel­ní­ka Arpá­da. Osa­da Kakath bola opev­ne­ná, pre­to sa pou­ží­val názov Pár­ká­ny, Par­kan (stu​ro​vo​.sk). Prvá písom­ná zmien­ka o osa­de Kakat je z roku 1075 (stu​ro​vo​.sk), je spo­je­ná s vybu­do­va­ním rím­skej vojen­skej koló­nie Sal­va Man­sio na mies­te dneš­né­ho Ostri­ho­mu. V mar­ci 1241 roz­vrá­ti­li mes­to tatár­ske hor­dy Batu­chá­na. V prie­be­hu 16. – 17. sto­ro­čia bol pre mes­te zau­ží­va­ný názov aj Čekér­den, Dži­ger­de­len, Goche­ren, Gog­gern a Pár­ká­ny (stu​ro​vo​.sk).

V máji až júni 1946 sa 1600 obča­nov maďar­skej národ­nos­ti pod­ro­bu­je reslo­va­ki­zá­cii v náde­ji, že sa ich bez­práv­ny vzťah zme­ní. V decem­bri 1947 až do feb­ru­ára 1948 pre­bie­ha vysíd­ľo­va­nie maďar­ských rodín na Sude­ty, naj­mä do Žat­ca. Cel­ko­vo bolo vysíd­le­ných 217 osôb. Mož­nosť bez­trest­né­ho návra­tu sa im poskyt­la po 28 mesia­coch, v prie­be­hu mar­ca 1949. V roku 1965 mes­to zaži­lo povo­deň. 25 domov bolo zrú­te­ných, 40 sil­ne poško­de­ných. Pri obno­ve účin­ne pomá­ha­lo mes­to Most, na pamiat­ku kto­ré­ho je pome­no­va­ná Mos­to­vá uli­ca. 17. novem­bra 1991 sa usku­toč­ni­lo refe­ren­dum na pri­na­vrá­te­nia náz­vu mes­ta Par­kan. 87 % z 57 % zúčast­ne­ných bolo za, avšak vlá­da odmiet­la vyho­vieť (Jozef Sla­bák).


The spa town of Štú­ro­vo is loca­ted on the left bank of the Danu­be, whe­re the river begins to bend (stu​ro​vo​.sk), in the sout­he­as­tern tip of the Podu­naj­ská níži­na, at the junc­ti­on of the Hron­ská and Ipeľ­ská spra­šo­vá tabu­le faults. It belo­ngs to the war­mest regi­on of Slo­va­kia (stu​ro​vo​.sk). Sur­roun­ded by the Ková­čov­ské kop­ce. The Hron River flo­ws into the Danu­be near the town. It is the sout­hern­most town in Slo­va­kia (stu​ro​vo​.sk). More than 10,000 peop­le live here (Wiki​pe​dia​.sk). The ther­mal bath Vadaš has a capa­ci­ty of 10,000 visi­tors. Its area is 36 hec­ta­res (stu​ro​vo​.sk). In 1949, a well was dril­led by the Danu­be at a depth of 140 meters, dis­co­ve­ring a ther­mal spring with a tem­pe­ra­tu­re of 30°C. Sub­se­qu­en­tly, the cons­truc­ti­on of the ther­mal bath began. In 1973, anot­her ther­mal water sour­ce was dis­co­ve­red at a depth of 130 meters with a tem­pe­ra­tu­re of 39.7°C and a yield of 70 l/​s, which beca­me the sour­ce of Vadaš (Wiki​pe​dia​.sk).

The town is kno­wn for its tole­ran­ce. Dif­fe­rent nati­ona­li­ties and reli­gi­ons have pea­ce­ful­ly coexis­ted here for cen­tu­ries (stu​ro​vo​.sk). In Roman times, a guard sta­ti­on cal­led Ana­vum was loca­ted at the site of the town. The town pro­bab­ly ori­gi­na­ted from the sett­le­ments of Nána and Kakath (stu​ro​vo​.sk). The arri­val of Hun­ga­rian tri­bes dates back to 896. They conqu­e­red the right bank of the Danu­be with the Sla­vic cast­le of Stri­goň, toda­y­’s Ostri­hom (Wiki​pe​dia​.sk). Kakath­vár Cast­le was built in the 10th cen­tu­ry by the son of the Hun­ga­rian tri­bal chief Arpád. The for­ti­fied sett­le­ment of Kakath was com­mon­ly cal­led Pár­ká­ny, Par­kan (stu​ro​vo​.sk). The first writ­ten men­ti­on of the sett­le­ment Kakat is from 1075 (stu​ro​vo​.sk), asso­cia­ted with the cons­truc­ti­on of the Roman mili­ta­ry colo­ny Sal­va Man­sio at the site of toda­y­’s Ostri­hom. In March 1241, the city was devas­ta­ted by the Tatar hor­des of Batu Khan. During the 16th-​17th cen­tu­ries, the town was also kno­wn as Čekér­den, Dži­ger­de­len, Goche­ren, Gog­gern, and Pár­ká­ny (stu​ro​vo​.sk).

In May to June 1946, 1600 citi­zens of Hun­ga­rian nati­ona­li­ty under­went reslo­va­ki­za­ti­on in the hope that the­ir unjust situ­ati­on would chan­ge. From Decem­ber 1947 to Feb­ru­ary 1948, the depor­ta­ti­on of Hun­ga­rian fami­lies to the Sude­ten­land, espe­cial­ly to Žatec, took pla­ce. A total of 217 peop­le were disp­la­ced. The oppor­tu­ni­ty for unpu­nis­hed return was gran­ted to them after 28 months, in March 1949. In 1965, the town expe­rien­ced a flo­od. 25 hou­ses were demo­lis­hed, and 40 were seve­re­ly dama­ged. Most acti­ve­ly hel­ped in the recons­truc­ti­on, and in its memo­ry, Mos­to­vá Stre­et is named. On Novem­ber 17, 1991, a refe­ren­dum was held to res­to­re the name of the town to Par­kan. 87% of 57% of par­ti­ci­pants were in favor, but the govern­ment refu­sed to com­ply (Jozef Slabák).


A Štú­ro­vo üdülővá­ros a Dunaj bal part­ján feks­zik, ahol a folyó elkez­di haj­la­ni (stu​ro​vo​.sk), a Podu­naj­ská níži­na dél­ke­le­ti csücs­ké­ben, a Hron­ská és Ipeľ­ská spra­šo­vá tabu­le törés­vo­na­lá­nak hatá­rán. Szlo­vá­kia leg­me­le­gebb terüle­té­hez tar­to­zik (stu​ro​vo​.sk). A Ková­čov­ské kop­ce által körül­vé­ve. A Hron folyó a város­hoz közel ömlik a Duná­ba. Ez Szlo­vá­kia leg­dé­libb váro­sa (stu​ro​vo​.sk). Több mint 10 000 lako­sa van (Wiki​pe​dia​.sk). A Vadaš ter­mál­für­dő 10 000 láto­ga­tó befo­ga­dá­sá­ra alkal­mas. Terüle­te 36 hek­tár (stu​ro​vo​.sk). 1949-​ben, a Duná­nál egy 140 méter mély kuta­tás során egy 30°C‑os hőmér­sék­le­tű ter­mál­víz­for­rás fede­zé­se tör­tént. Ezt köve­tően elkez­dődött a ter­mál­für­dő épí­té­se. 1973-​ban egy másik ter­mál­víz­for­rást talál­tak 130 méter mély­ség­ben, 39,7°C‑os hőmér­sék­let­tel és 70 l/​s ter­me­lés­sel, ame­ly a Vadaš for­rá­sá­vá vált (Wiki​pe​dia​.sk).

A várost tole­ran­ciá­já­ról isme­rik. Évs­zá­za­dok óta külön­böző nemze­ti­sé­gek és val­lá­sok béké­sen egy­ütt élnek itt (stu​ro​vo​.sk). A város hely­én a római idők­ben egy Ana­vum nevű őrs­zo­ba állt. A város valós­zí­nűleg Nána és Kakath tele­pülé­sek­ből szár­ma­zik (stu​ro​vo​.sk). A magy­ar törz­sek érke­zé­se 896-​ra tehe­tő. Bir­tok­ba vet­ték a Dunaj jobb part­ját a Stri­goň, a mai Ostri­hom szláv várá­val (Wiki​pe​dia​.sk). A Kakath­vár kas­té­lyt a 10. szá­zad­ban Arpád magy­ar törzs­főnök fia épí­tet­te. A Kakath tele­pülés erődí­tett volt, ezért hasz­nál­ták a Pár­ká­ny, Par­kan nevet (stu​ro​vo​.sk). Az első írá­sos emlí­tés a Kakat tele­pülés­ről 1075-​ből szár­ma­zik (stu​ro​vo​.sk), a mai Ostri­hom hely­én a Sal­va Man­sio római kato­nai gyar­ma­tá­nak épí­té­sé­vel kapc­so­la­tos. 1241 már­ciu­sá­ban a várost Bátu kán tatár had­já­ra­tá­nak csa­pá­sai érték. A 16 – 17. szá­zad foly­amán a várost más néven is emle­get­ték, mint Čekér­den, Dži­ger­de­len, Goche­ren, Gog­gern és Pár­ká­ny (stu​ro​vo​.sk).

1946 máju­sá­tól júniu­sá­ig 1600 magy­ar nemze­ti­sé­gű állam­pol­gár került resz­lo­va­ki­zá­ci­ó­nak alá, remél­ve, hogy igaz­ság­ta­lan hely­ze­tük meg­vál­to­zik. 1947 decem­be­ré­től 1948 feb­ru­ár­já­ig magy­ar csa­lá­dok kiu­ta­sí­tá­sa Sudé­ták­ba, különösen Žatec­be tör­tént. Öss­ze­sen 217 embert tele­pí­tet­tek ki. Az bün­tet­len viss­za­té­rés lehe­tősé­gét 28 hónap­pal később, 1949 már­ciu­sá­ban biz­to­sí­tot­ták szá­muk­ra. 1965-​ben a város árvíz súj­tot­ta. 25 ház öss­ze­om­lott, 40 erősen meg­sé­rült. Az újjá­é­pí­tés­ben haté­ko­ny­an segí­tett a Most váro­sa, emlé­ké­re a Mos­to­vá utca nevet vise­li. 1991. novem­ber 17-​én néps­za­va­zás tör­tént a város nevé­nek viss­za­ál­lí­tá­sá­ról Par­kan név­re. A részt­ve­vők 57%-ának 87%-a támo­gat­ta, de a kor­má­ny nem haj­lan­dó volt enged­ni (Jozef Slabák).


Odka­zy

Use Facebook to Comment on this Post