2011-2015, 2013, Časová línia, Gemer, Krajina, Polia, Slovenská krajina, Typ krajiny

Krásnohorské Podhradie

skala
Hits: 2148

Krás­no­hor­ské Pod­hra­die leží v Rož­ňav­skej kot­li­ne, v doli­ne poto­ka Pača v nad­mor­skej výš­ke 369 met­rov nad morom (obeck​ras​no​hor​ske​podh​ra​die​.sk). Na plo­che 23.2 km2 tu žije 2 660 oby­va­te­ľov (Wiki­pe­dia). Krás­no­hor­ské Pod­hra­die spo­lu s Pačou, Krás­no­hor­skou Dlhou Lúkou a Jovi­ca­mi a hra­dom Krás­na Hôr­ka boli v roku 1243 majet­kom zva­nom Ple­ši­vec. Na mies­te dneš­né­ho hra­du stá­lo opev­ne­nie. V polo­vi­ci 13. sto­ro­čia tu úze­mie osíd­ľo­va­li Maďa­ri. Pre nimi tu boli Slo­va­nia. His­to­ric­ké náz­vy obce: Karaz­na­hur­ka, Cras­na­hor, Craz­na­hor­ka, Craz­na­hur­ka, Crah­ny­hor­ka, Krás­no­hor­ské Pod­hra­dí. Maďar­ský názov Krasz­na­hor­ka­vá­ral­ja. Oby­va­te­lia sa živi­li baníc­tvom (obeck​ras​no​hor​ske​podh​ra​die​.sk), tkáč­stvom, gar­biar­stvom, kožuš­níc­tvom, pas­tier­stvom (retep​.sk), v 19. sto­ro­čí poľ­no­hos­po­dár­stvom (obeck​ras​no​hor​ske​podh​ra​die​.sk). Začiat­kom 15. sto­ro­čia bola obec mýt­nou sta­ni­cou (retep​.sk). V roku 1773 mala obec 280 oby­va­te­ľov aj vďa­ka moru, kto­rý vyhu­bil tak­mer 90 % oby­va­teľ­stva. V roku 1785 tu už žilo 876 oby­va­te­ľov (obeck​ras​no​hor​ske​podh​ra​die​.sk).

Krás­no­hor­ské Pod­hra­die is situ­ated in the Rož­ňa­va Basin, in the val­ley of the Pača stre­am at an ele­va­ti­on of 369 meters abo­ve sea level ([source](obeckrasnohorskepodhradie.sk)). Cove­ring an area of 23.2 km², the vil­la­ge is home to 2,660 resi­dents ([Wikipedia](https://en.wikipedia.org/wiki/Kr%C3%A1snohorsk%C3%A9_Podhradie)). In 1243, Krás­no­hor­ské Pod­hra­die, along with Pača, Krás­no­hor­ská Dlhá Lúka, Jovi­ce, and Krás­na Hôr­ka Cast­le, was part of an esta­te kno­wn as Ple­ši­vec. The site of the cur­rent cast­le ori­gi­nal­ly had for­ti­fi­ca­ti­ons. In the mid-​13th cen­tu­ry, the ter­ri­to­ry was sett­led by Hun­ga­rians, pre­ce­ded by Slavs. His­to­ri­cal names of the vil­la­ge inc­lu­de Karaz­na­hur­ka, Cras­na­hor, Craz­na­hor­ka, Craz­na­hur­ka, Crah­ny­hor­ka, and Krás­no­hor­ské Pod­hra­die. The Hun­ga­rian name is Krasz­na­hor­ka­vá­ral­ja. The resi­dents were enga­ged in mining, wea­ving, tan­ning, fur­rie­r’s tra­de, and pas­to­ra­lism. In the 19th cen­tu­ry, agri­cul­tu­re beca­me pre­do­mi­nant ([source](obeckrasnohorskepodhradie.sk), [retep.sk](http://www.retep.sk/okolie/krasnohorskepodhradie/).

Krás­no­hor­ské Pod­hra­die a Rož­ňa­vai meden­cé­ben talál­ha­tó, a Pača-​patak völ­gy­é­ben, ten­gers­zint felet­ti magas­sá­ga 369 méter ([forrás](obeckrasnohorskepodhradie.sk)). A 23,2 km² terüle­tű falu­ban 2 660 lakos él ([Wikipedia](https://en.wikipedia.org/wiki/Kr%C3%A1snohorsk%C3%A9_Podhradie)). 1243-​ban Krás­no­hor­ské Pod­hra­die, Pača, Krás­no­hor­ská Dlhá Lúka, Jovi­ce és a Krás­na Hôr­ka vára egy­üt­te­sen a Ple­ši­vec nevű bir­tok rés­ze volt. A jelen­le­gi vár hely­én ere­de­ti­leg erődít­mé­ny­ek áll­tak. A 13. szá­zad köze­pén a terüle­tet magy­arok tele­pí­tet­ték be, előt­tük szlá­vok éltek itt. A falu tör­té­nel­mi nevei közé tar­to­zik a Karaz­na­hur­ka, Cras­na­hor, Craz­na­hor­ka, Craz­na­hur­ka, Crah­ny­hor­ka és a Krás­no­hor­ské Pod­hra­die. A magy­ar neve Krasz­na­hor­ka­vá­ral­ja. A lako­sok bány­ász­ko­dás­sal, szövés­zel, bőr­gy­ár­tás­sal, szőr­me­i­par­ral és állat­te­ny­ész­tés­sel fog­lal­koz­tak. A 19. szá­zad­ban a mezőgaz­da­ság vált domi­náns­sá ([forrás](obeckrasnohorskepodhradie.sk), [retep.sk](http://www.retep.sk/okolie/krasnohorskepodhradie/)).

Odka­zy

Use Facebook to Comment on this Post

2011-2015, 2013, Časová línia, Gemer, Krajina, Slovenská krajina

Hrhov a jeho rybníky

skala
Hits: 2186

Hrhov sa nachá­dza v gemersko-​turnianskom kra­se, v doli­ne Tur­nian­ske­ho poto­ka. kto­rý domá­ci nazý­va­jú Derék (hrhov​.sk). Pri obci sa nachá­dza­jú Hrhov­ské ryb­ní­ky. Boli vybu­do­va­né v 50-​tych rokoch 20. sto­ro­čia na mies­te moča­rísk, sú využí­va­né na chov rýb. Jaze­rá zarást­li pál­kou a iný­mi vod­ný­mi rast­li­na­mi a sta­li sa tak hniez­dis­kom vod­ných vtá­kov. Loka­li­ta je Význam­ným vtá­čím úze­mím. Vysky­tu­jú sa tu kači­ce, potáp­ky, volav­ky, dru­hy Podi­ceps cris­ta­tus, Tachy­babp­tus rufi­co­lis, Anas pla­tyr­hyn­chos, Ayt­hya feri­na, Ayt­hya fuli­gu­la, Ardea cine­rea, Egret­ta alba, Ixob­ry­chus minu­tus, Botau­rus stel­la­ris, Cir­cus aeru­gi­no­sus (Sla­vo­mír Sza­bó).

Hrhov is situ­ated in the Gemer-​Turniansky Karst, in the val­ley of the Tur­nian­sky Cre­ek, local­ly kno­wn as Derék (hrhov​.sk). Near the vil­la­ge, you can find the Hrhov ponds. Cons­truc­ted in the 1950s on marsh­land, the­se ponds are uti­li­zed for fish far­ming. Over time, the lakes have beco­me over­gro­wn with reeds and other aqu­atic plants, tur­ning them into nesting grounds for water birds. The area is a Sig­ni­fi­cant Bird Area, hos­ting a varie­ty of spe­cies inc­lu­ding ducks, diving ducks, herons, and other birds such as Podi­ceps cris­ta­tus, Tachy­bap­tus rufi­col­lis, Anas pla­tyr­hyn­chos, Ayt­hya feri­na, Ayt­hya fuli­gu­la, Ardea cine­rea, Egret­ta alba, Ixob­ry­chus minu­tus, Botau­rus stel­la­ris, Cir­cus aeru­gi­no­sus (Sla­vo­mír Szabó).

Hrhov a Gemer-​Turna Karszt­ban talál­ha­tó, a Turna-​patak völ­gy­é­ben, ame­ly­et a hely­iek Derék­nek hív­nak (hrhov​.sk). A falu köze­lé­ben talál­ha­tók a Hrhov-​tavak. Az 1950-​es évek­ben moča­ris­ként kia­la­kult tava­kat hal­gaz­dál­ko­dás­ra hasz­nál­ják. Az évek során a tavak nád­dal és más vízi­növé­ny­ek­kel nőt­tek be, így a vízi­ma­da­rak fész­ke­lőhel­lyé vál­tak. A terület Jelen­tős Madár­vé­del­mi Terület, ahol külön­fé­le fajok élnek, bele­ér­tve a kac­sá­kat, búvár­ma­da­ra­kat, góly­á­kat és más mada­ra­kat, mint pél­dá­ul a Podi­ceps cris­ta­tus, Tachy­bap­tus rufi­col­lis, Anas pla­tyr­hyn­chos, Ayt­hya feri­na, Ayt­hya fuli­gu­la, Ardea cine­rea, Egret­ta alba, Ixob­ry­chus minu­tus, Botau­rus stel­la­ris, Cir­cus aeru­gi­no­sus (Sla­vo­mír Szabó).

Odka­zy

Use Facebook to Comment on this Post

2011-2015, 2013, Časová línia, Gemer, Krajina, Slovenská krajina

Slavec

skala
Hits: 2433

Obec Sla­vec vznik­la v 13. sto­ro­čí osa­mos­tat­ne­ním z Brzo­tí­na. Prvá písom­ná zmien­ka je z roku 1243. His­to­ric­ké náz­vy obce: Zalouch­ha­za, Zava­lya, Sza­ló­ka, Sza­lócz, Salo­vec. Ku obci sa via­žu via­ce­ré arche­olo­gic­ké nále­zis­ká: Maš­taľ­ná jas­ky­ňa, jas­kyn­né síd­lo z mlad­šej doby kamen­nej, doby bron­zo­vej a star­šej doby želez­nej. A jas­ky­ňa Ľud­mi­la, jas­kyn­né síd­lis­ko z mlad­šej doby kamen­nej, star­šej doby želez­nej a zo stre­do­ve­ku. V Gom­ba­se­ku síd­lis­ko zalo­že­né začiat­kom 14. sto­ro­čia. Obec má miest­ne čas­ti: Vido­vá a osa­dy Gom­ba­sek a Hámor. V 16. – 17. sto­ro­čí bola obec vysta­ve­ná turec­kým nájaz­dom a dran­co­va­niu cisár­skych voj­sk. V 19. sto­ro­čí tu bol hámor Rima­mu­rán­skej spo­loč­nos­ti a vo Vido­vej vznik­la huta a elek­trá­reň. V minu­los­ti sa oby­va­te­lia zaobe­ra­li pre­važ­ne poľ­no­hos­po­dár­stvom, pas­tier­stvom, pále­ním váp­na a hut­níc­tvom. Oby­va­te­lia už v stre­do­ve­ku páli­li uhlie pre žele­ziar­ske pod­ni­ky (sla​vec​.sk).

Obec Sla­vec sa nachá­dza v stre­de Národ­né­ho par­ku Slo­ven­ský kras (sla​vec​.sk), v nad­mor­skej výš­ke 232 met­rov nad morom (Wiki­pe­dia). Roz­lo­ha obce je 17.53 km2 (sla​vec​.sk). Žije tu 463 oby­va­te­ľov. Naj­výz­nam­nej­šou pamiat­kou je are­ál zanik­nu­té­ho gotic­ké­ho kláš­to­ra Pau­lí­nov zo 14. sto­ro­čia v čas­ti Gom­ba­sek (Wiki­pe­dia). Gom­ba­sec­ká jas­ky­ňa, kto­rá je súčas­ťou sve­to­vé­ho dedič­stva UNESCO sa nachá­dza v kata­stri obce. Vysky­tu­je sa tu kva­lit­ný vápe­nec, kame­ňo­lom Gom­ba­sek na sva­hu Ple­ši­vec­kej pla­ni­ny fun­gu­je od roku 1906. Je však prav­da, že znač­ne zni­žu­je este­tic­kú hod­no­tu kra­ji­ny. Ras­tú tu naj­mä tep­lo­mil­né dru­hy rast­lín, kto­ré sú veľ­mi nároč­né na tep­lo (sla​vec​.sk).

The vil­la­ge of Sla­vec ori­gi­na­ted in the 13th cen­tu­ry through its inde­pen­den­ce from Brzo­tín. The first writ­ten men­ti­on is from 1243. His­to­ri­cal names of the vil­la­ge inc­lu­de Zalouch­ha­za, Zava­lya, Sza­ló­ka, Sza­lócz, Salo­vec. The regi­on is asso­cia­ted with seve­ral archa­e­olo­gi­cal sites: Maš­taľ­ná Cave, a cave sett­le­ment from the Neolit­hic, Bron­ze Age, and Iron Age. And the cave Ľud­mi­la, a cave sett­le­ment from the Neolit­hic, Iron Age, and the medie­val peri­od. In Gom­ba­sek, a sett­le­ment was foun­ded at the begin­ning of the 14th cen­tu­ry. The vil­la­ge has local parts: Vido­vá, and the ham­lets of Gom­ba­sek and Hámor. In the 16th-​17th cen­tu­ries, the vil­la­ge faced attacks from the Otto­man Empi­re and pil­la­ging by impe­rial for­ces. In the 19th cen­tu­ry, the­re was a ham­mer mill of the Rima­mu­ráňs­ka Com­pa­ny and a smel­ter and power plant in Vido­vá. His­to­ri­cal­ly, resi­dents were main­ly enga­ged in agri­cul­tu­re, her­ding, lime bur­ning, and metal­lur­gy. In medie­val times, resi­dents pro­du­ced coal for iron­works (sla​vec​.sk).

The vil­la­ge of Sla­vec is loca­ted in the cen­ter of the Slo­vak Karst Nati­onal Park, at an ele­va­ti­on of 232 meters abo­ve sea level (Wiki­pe­dia). The area of the vil­la­ge is 17.53 km² (sla​vec​.sk). It is home to 463 inha­bi­tants. The most sig­ni­fi­cant land­mark is the com­plex of the extinct Got­hic Pau­li­ne monas­te­ry from the 14th cen­tu­ry in the part of Gom­ba­sek (Wiki­pe­dia). The Gom­ba­sec­ká Cave, which is part of the UNESCO World Heri­ta­ge, is loca­ted in the vil­la­ge­’s cadas­tre. Quali­ty limes­to­ne is found here, and the Gom­ba­sek quar­ry on the slo­pe of Ple­ši­vec­ká Pla­ni­na has been in ope­ra­ti­on sin­ce 1906. Howe­ver, it sig­ni­fi­can­tly dimi­nis­hes the aest­he­tic value of the lands­ca­pe. Warm-​loving plant spe­cies, high­ly deman­ding of warmth, pri­ma­ri­ly grow in this area (sla​vec​.sk).

A Sla­vec a 13. szá­zad­ban jött lét­re, mint önál­ló tele­pülés a Brzo­tín­ból való kivá­lá­sá­val. Az első írá­sos emlí­tés 1243-​ból szár­ma­zik. A tele­pülés tör­té­nel­mi nevei közé tar­to­zik a Zalouch­ha­za, Zava­lya, Sza­ló­ka, Sza­lócz, Salo­vec. A terület szá­mos régés­ze­ti lelőhe­ly­hez kapc­so­ló­dik: a Maštaľná-​barlang, ahol a neoli­ti­kum, a bronz­kor és a vaskor marad­vá­ny­ai talál­ha­tók. És a Ľudmila-​barlang, ahol a neoli­ti­kum, a vaskor és a közép­kor marad­vá­ny­ai lát­ha­tók. Gom­ba­sek­ben egy tele­pülést az 14. szá­zad ele­jén ala­pí­tot­tak. A falu helyi rés­zek­ből áll: Vido­vá és a Gom­ba­sek és Hámor tele­pülé­sek. A 16. és 17. szá­zad­ban a falut az Osz­mán Biro­da­lom táma­dá­sai­nak és a csás­zá­ri erők fosz­to­ga­tá­sá­nak volt kité­ve. A 19. szá­zad­ban volt egy hámor a Rima­mu­ráňs­ka Tár­sa­ság­tól, és a Vido­vá­ban kohás­zat és erőmű is lét­re­jött. Tör­té­nel­mi­leg a lako­sok főként mezőgaz­da­ság­gal, állat­te­ny­ész­tés­sel, més­zé­ge­tés­sel és fémi­par­ral fog­lal­koz­tak. A közép­kor­ban a lako­sok vasi­pa­ri üze­mek szá­má­ra szé­nét ter­mel­ték (sla​vec​.sk).

A Sla­vec falu köz­pon­ti elhe­ly­ez­ke­dé­sű a Szlo­vák Karszt Nemze­ti Park­ban, ten­gers­zint felet­ti magas­sá­ga 232 méter (Wiki­pe­dia). A falu terüle­te 17,53 km² (sla​vec​.sk). Itt él 463 lakos. A leg­je­len­tősebb lát­ni­va­ló a kihalt góti­kus pál­ma­fa kolos­tor kom­ple­xu­ma a Gom­ba­sek rés­zén (Wiki­pe­dia). A Gombasecká-​barlang, ame­ly a UNESCO Vilá­görök­ség rés­ze, a falu kata­strá­lis terüle­tén talál­ha­tó. Itt minősé­gi mész­kő talál­ha­tó, és a Ple­ši­vec­ká Pla­ni­na lej­tőjén lévő Gom­ba­sek kőfej­tő 1906 óta működik. Azon­ban szá­mot­te­vően csök­ken­ti a táj esz­té­ti­kai érté­két. Az itt élő növé­ny­fa­jok főként meleg­ked­ve­lők és nagy meleg­sé­get igé­ny­el­nek (sla​vec​.sk).

Odka­zy

Use Facebook to Comment on this Post

2011-2015, 2013, Časová línia, Gemer, Krajina, Slovenská krajina

Úhorná

skala
Hits: 2196

Obec vznik­la na zákla­de valas­ké­ho prá­va (uhor​na​.sk), v juž­nej čas­ti Volov­ských vrchov vo výš­ke 713 met­rov nad morom (Wiki­pe­dia). His­to­ric­ké náz­vy obce: Oha­ry, Ohor, Uhor­na, Dénes (spiss​ka​no​va​ves​.eu). Oby­va­te­lia sa živi­li cho­vom oviec, pále­ním dre­ve­né­ho uhlia, povoz­níc­tvom, prá­cou v lese a v baniach a tkáč­stvom (uhor​na​.sk). Prvá písom­ná zmien­ka je z roku 1383 (uhor​na​.sk). V obci sa zacho­va­lo množ­stvo sta­rých zru­bo­vých domov s kon­ca 19. sto­ro­čia a zo začiat­ku 20. sto­ro­čia (ketu​rist​.sk). V 19. sto­ro­čí ťaž­ké život­né pod­mien­ky a krí­za baní v Smol­ní­ku pod­nie­ti­li vysťa­ho­va­nie sa čas­ti miest­nych obča­nov do iných prie­my­sel­ných obcí Spi­ša. V roku 1828 mala obec 75 domov a 552 oby­va­te­ľov (spiss​ka​no​va​ves​.eu). Nad obcou sa nachá­dza Kapl­n­ka Snež­nej Pan­ny Márie, kde sa kaž­do­roč­ne 5. augus­ta koná púť. Pri kapl­n­ke vyte­ká pra­meň vody, kto­rý je pova­žo­va­ný veria­ci­mi za lie­či­vý. Pod obcou je vod­ná nádrž Úhor­ná, kto­ré bolo vysta­va­né za úče­lom záso­bo­va­nia vodou baní v sused­nej obci Smol­ník (Wiki­pe­dia). Nádrž nesie názov Jaze­ro mie­ru, bola posta­ve­ná v roku 1768, pou­ží­va­la sa aj na pohon čer­pa­diel pod Spit­zen­ber­gom, kam sa voda z kaná­la pri­vá­dza­la potru­bím dlhým osem kilo­met­rov (retep​.sk). Dnes sa Úhor­ná stá­va cha­lu­pár­skou obcou, naj­mä počas víken­dov a škol­ských práz­dnin. Na hrá­dzu sa cho­dia ľudia v lete kúpať (ketu​rist​.sk). Dnes tu žije na plo­che 8.83 km2 140 oby­va­te­ľov (uhor​na​.sk)

The vil­la­ge was estab­lis­hed based on Wal­la­chian law (uhor​na​.sk) in the sout­hern part of the Volov­ské Vrchy at an alti­tu­de of 713 meters abo­ve sea level (Wiki­pe­dia). His­to­ri­cal names of the vil­la­ge inc­lu­de Oha­ry, Ohor, Uhor­na, Dénes (spiss​ka​no​va​ves​.eu). The resi­dents were enga­ged in she­ep far­ming, wood char­co­al bur­ning, car­ting, fores­try, mining, and wea­ving (uhor​na​.sk). The first writ­ten men­ti­on dates back to 1383 (uhor​na​.sk). The vil­la­ge pre­ser­ves many old log hou­ses from the late 19th and ear­ly 20th cen­tu­ries (ketu​rist​.sk). In the 19th cen­tu­ry, dif­fi­cult living con­di­ti­ons and the cri­sis of mines in Smol­ník promp­ted some locals to mig­ra­te to other indus­trial towns in Spiš. In 1828, the vil­la­ge had 75 hou­ses and 552 inha­bi­tants (spiss​ka​no​va​ves​.eu). Abo­ve the vil­la­ge is the Cha­pel of Our Lady of the Sno­ws, whe­re an annu­al pilg­ri­ma­ge takes pla­ce on August 5th. A spring of water, con­si­de­red by belie­vers to be hea­ling, flo­ws near the cha­pel. Below the vil­la­ge is the Úhor­ná reser­vo­ir, built to supp­ly water to the mines in the neigh­bo­ring vil­la­ge of Smol­ník (Wiki­pe­dia). The reser­vo­ir is named ​“Jaze­ro mie­ru” (Lake of Pea­ce) and was built in 1768; it was also used to power pumps under Spit­zen­berg, whe­re water was brought through an eight-​kilometer-​long pipe­li­ne (retep​.sk). Today, Úhor­ná beco­mes a cot­ta­ge vil­la­ge, espe­cial­ly during wee­kends and scho­ol holi­da­ys. Peop­le come to swim on the dam in the sum­mer (ketu​rist​.sk). Cur­ren­tly, 140 inha­bi­tants live on an area of 8.83 km² (uhor​na​.sk).

A falu vala­kói jog alap­ján ala­kult ki (uhor​na​.sk) a Volov­ské Vrchy déli rés­zén, ten­gers­zint felet­ti 713 méte­res magas­ság­ban (Wiki­pe­dia). A falu tör­té­nel­mi nevei közé tar­to­zik az Oha­ry, Ohor, Uhor­na, Dénes (spiss​ka​no​va​ves​.eu). A lako­sok juhás­zat­tal, favá­gás­sal, szén­kés­zí­tés­sel, szál­lí­tás­sal, erdész­ke­dés­sel, bány­ás­zat­tal és szövé­si mun­ká­val fog­lal­koz­tak (uhor​na​.sk). Az első írá­sos emlí­tés 1383-​ra datá­ló­dik (uhor​na​.sk). A falu szá­mos régi geren­da­há­zat őriz a 19. szá­zad végé­ről és a 20. szá­zad ele­jé­ről (ketu​rist​.sk). A 19. szá­zad­ban a nehe­zen élhe­tő körül­mé­ny­ek és a Smolník‑i bány­ák vál­sá­ga miatt néhá­ny hely­be­li Spiš más ipa­ri váro­sai­ba köl­tözött. 1828-​ban a falu­ban 75 ház és 552 lakos volt (spiss​ka​no​va​ves​.eu). A falu felett talál­ha­tó a Hóleány-​kápolna, ahol min­den év augusz­tus 5‑én tar­ta­nak búc­sút. A kápol­na mel­lett egy for­rás talál­ha­tó, amit a hívők gyógy­í­tó­nak tar­ta­nak. A falu alatt van az Úhor­ná víz­tá­ro­zó, ame­ly­et a szoms­zé­dos Smol­ník bány­á­i­nak víz­zel való ellá­tá­sá­ra épí­tet­tek (Wiki­pe­dia). A táro­zót ​“Jaze­ro mie­ru” néven isme­rik, 1768-​ban épült, és a Spit­zen­berg alatt lévő szi­vat­ty­úk működ­te­té­sé­re is szol­gált, aho­va a vizet egy nyolc kilo­mé­ter hoss­zú csőve­ze­té­ken keresz­tül vezet­ték (retep​.sk). Ma az Úhor­ná üdülőfa­lu­vá válik, különösen hét­vé­gé­ken és isko­lai szüne­tek­ben. Az embe­rek nyá­ron a gát mel­lett füröd­ni jár­nak (ketu​rist​.sk). Jelen­leg 140 lakos él 8,83 km² terüle­ten (uhor​na​.sk).

Das Dorf ents­tand auf der Grund­la­ge des Wal­la­chis­chen Rechts (uhor​na​.sk) im süd­li­chen Teil der Volov­ské Vrchy auf einer Höhe von 713 Metern über dem Mee­ress­pie­gel (Wiki­pe­dia). His­to­ris­che Namen des Dor­fes sind Oha­ry, Ohor, Uhor­na, Dénes (spiss​ka​no​va​ves​.eu). Die Bewoh­ner waren in Schaf­zucht, Holz­koh­le­hers­tel­lung, Fuhr­we­sen, Forst­wirts­chaft, Berg­bau und Webe­rei tätig (uhor​na​.sk). Die ers­te sch­rift­li­che Erwäh­nung stammt aus dem Jahr 1383 (uhor​na​.sk). Das Dorf bewa­hrt vie­le alte Block­hä­u­ser aus dem spä­ten 19. und frühen 20. Jahr­hun­dert (ketu​rist​.sk). Im 19. Jahr­hun­dert führ­ten sch­wie­ri­ge Lebens­be­din­gun­gen und die Kri­se der Ber­gwer­ke in Smol­ník dazu, dass eini­ge Ein­he­i­mis­che in ande­re Indus­tries­täd­te in der Regi­on Spiš umzo­gen. 1828 hat­te das Dorf 75 Häu­ser und 552 Ein­woh­ner (spiss​ka​no​va​ves​.eu). Über dem Dorf steht die Kapel­le Unse­rer Lie­ben Frau vom Schnee, in der am 5. August all­jähr­lich eine Wall­fa­hrt statt­fin­det. Neben der Kapel­le befin­det sich eine Quel­le, die von Glä­u­bi­gen als hei­lend bet­rach­tet wird. Unter­halb des Dor­fes liegt der Stau­see Úhor­ná, der zur Was­ser­ver­sor­gung der Ber­gwer­ke im benach­bar­ten Dorf Smol­ník erbaut wur­de (Wiki­pe­dia). Der Stau­see trägt den Namen ​“Jaze­ro mie­ru” (See des Frie­dens) und wur­de 1768 gebaut; er wur­de auch zur Stro­mer­ze­ugung für Pum­pen unter Spit­zen­berg genutzt, wohin das Was­ser durch eine acht Kilo­me­ter lan­ge Lei­tung gele­i­tet wur­de (retep​.sk). Heut­zu­ta­ge wird Úhor­ná wäh­rend Woche­nen­den und Schul­fe­rien zu einem Ferien­dorf, wo die Leute im Som­mer zum Sch­wim­men an den Damm kom­men (ketu​rist​.sk). Der­ze­it leben 140 Ein­woh­ner auf einer Flä­che von 8,83 km² (uhor​na​.sk).

Odka­zy

Use Facebook to Comment on this Post

2011-2015, 2013, Časová línia, Gemer, Krajina, Slovenská krajina

Rakovnica

skala
Hits: 1814

Rakov­ni­ca leží na Geme­ri, v okre­se Rož­ňa­va, v nad­mor­skej výš­ke 358 met­rov nad morom. Na roz­lo­he 7.09 km2 tu žije 583 oby­va­te­ľov. Prvá písom­ná zmien­ka o obci je z roku 1327 (Wiki­pe­dia). Vznik­la v brzo­tín­skom cho­tá­ri v dru­hej polo­vi­ci 13. sto­ro­čia vďa­ka baníc­tvu. Avšak jej oby­va­te­lia boli uhlia­ri. Od 16. sto­ro­čia sa časť obce živi­la pas­tier­stvom a neskôr povoz­níc­tvom (retep​.sk). V obci sa nachá­dza román­sky kos­to­lík zasvä­te­ný svä­tej Márii Mag­da­lé­ne z prvej polo­vi­ce 13. sto­ro­čia sto­ja­ci v lesoch nad obcou (Wiki­pe­dia).

Rakov­ni­ca is situ­ated in the Gemer regi­on, in the Rož­ňa­va dis­trict, at an ele­va­ti­on of 358 meters abo­ve sea level. With an area of 7.09 km², the vil­la­ge is home to 583 resi­dents. The first writ­ten men­ti­on of the vil­la­ge dates back to 1327 (Wiki­pe­dia). It ori­gi­na­ted in the Brzo­tín mining dis­trict in the second half of the 13th cen­tu­ry due to mining acti­vi­ties. Howe­ver, its inha­bi­tants were pri­ma­ri­ly coal miners. From the 16th cen­tu­ry onwards, a part of the vil­la­ge made a living through shep­her­ding, later trans­i­ti­oning to car­ting (retep​.sk). The vil­la­ge is home to a Roma­ne­sque church dedi­ca­ted to Saint Mary Mag­da­le­ne, dating back to the first half of the 13th cen­tu­ry, loca­ted in the forests abo­ve the vil­la­ge (Wiki­pe­dia).

Rakov­ni­ca a Gemer régi­ó­ban talál­ha­tó, Rož­ňa­va kerület­ben, ten­gers­zint felet­ti magas­sá­ga 358 méter. 7,09 km² terüle­tén 583 lakos él. Az első írá­sos emlí­tés a falu­ról 1327-​ből szár­ma­zik (Wiki­pe­dia). A máso­dik felé­ben, a bány­ás­zat­nak kös­zön­he­tően, a Brzo­tín bány­ás­za­ti terüle­tén kelet­ke­zett. Azon­ban lakói főként szén­bá­ny­ás­zok vol­tak. A 16. szá­zad­tól kezdve a falu egy rés­ze juhás­zat­tal fog­lal­ko­zott, később pedig sze­kér­haj­tás­sal (retep​.sk). A falu egy román stí­lu­sú tem­plom­nak is ott­hont ad, mely­et Szent Mária Mag­dol­ná­nak szen­tel­tek, és a 13. szá­zad első felé­ből szár­ma­zik. A tem­plom az erdők felett talál­ha­tó a falu­ban (Wiki­pe­dia).

Odka­zy

Use Facebook to Comment on this Post