2006-2010, 2007, 2009, 2011, 2011-2015, 2012, 2013, 2014, Časová línia, Organizmy, Príroda, Vtáky, Živočíchy

Labute

Hits: 155

Labu­te pat­ria medzi veľ­ké vod­né vtá­ky, sú zná­me svo­jou majes­tát­nou veľ­kos­ťou a nád­her­ným vzhľa­dom. Majú dlhé krky, krát­ke nohy a širo­ké kríd­la. Ich telo je obvyk­le pokry­té hus­tým perím, kto­ré môže byť bie­le, šedé, hne­dé ale­bo čier­ne. Ich dlhé krky im umož­ňu­jú dosiah­nuť do hlb­ších vôd po potra­vu. Hniez­dia na bre­hoch jazier, ryb­ní­kov, ich hniez­da sú veľ­ké. Labu­te sú ver­né svo­jim hniezd­nym loka­li­tám. Labu­te hlas­no trú­bia, naj­mä počas hniez­de­nia a teri­to­riál­nych obran­ných správ. Ich hla­so­vé pre­ja­vy môžu slú­žiť na komu­ni­ká­ciu medzi jed­not­liv­ca­mi a vyjad­re­nie emo­ci­onál­nych sta­vov. Labu­te majú aj sym­bo­lic­ký význam v kul­tú­re a ume­ní. Sú pova­žo­va­né za sym­bol ele­gan­cie a krá­sy. Ich obraz sa čas­to vysky­tu­je v lite­ra­tú­re, hud­be a výtvar­nom umení.


Swans belo­ng to the group of lar­ge water birds, kno­wn for the­ir majes­tic size and beau­ti­ful appe­a­ran­ce. They have long necks, short legs, and bro­ad wings. The­ir bodies are usu­al­ly cove­red in den­se feat­hers that can be whi­te, gray, bro­wn, or black. The long necks of swans allow them to reach into dee­per waters for food. They nest on the sho­res of lakes and ponds, and the­ir nests are sizab­le. Swans are faith­ful to the­ir nesting sites. Swans are kno­wn for the­ir loud trum­pe­ting, espe­cial­ly during nesting and ter­ri­to­rial defen­se disp­la­ys. The­ir voca­li­za­ti­ons ser­ve for com­mu­ni­ca­ti­on bet­we­en indi­vi­du­als and expres­sing emo­ti­onal sta­tes. Swans also hold sym­bo­lic sig­ni­fi­can­ce in cul­tu­re and art. They are con­si­de­red sym­bols of ele­gan­ce and beau­ty. The­ir ima­ge fre­qu­en­tly appe­ars in lite­ra­tu­re, music, and visu­al arts.


TOP

Všet­ky

Use Facebook to Comment on this Post

2006-2010, 2007, 2009, 2011, 2011-2015, 2012, 2013, Časová línia, Dokumenty, Organizmy, Piešťanské, Považské, Príroda, Prírodné, Slovenské, Živočíchy, Živočíchy

Vtáky v Piešťanoch

Hits: 5147

Vtá­kom sa v Pieš­ťa­noch cel­kom darí. Rie­ka Váh posky­tu­je množ­stvo mož­nos­tí, vod­ná nádrž Sĺňa­va, Lido takis­to. Aj pre­to naj­mä vod­né vtá­ky sa v Pieš­ťa­noch vysky­tu­jú v hoj­nom množ­stve. Park je úto­čis­kom pre men­šie dru­hy, napr. spevavce. 

V Pieš­ťa­noch a ich oko­lí môže­te pozo­ro­vať rôz­ne dru­hy vtá­kov. Labu­te (Cyg­nus olor) môžu byť čas­to vidieť na jaze­re Sĺňa­va. Kači­ce divo­ké (Anas pla­tyr­hyn­chos) sa bež­ne vysky­tu­jú na rie­ke Váh a vod­ných plo­chách. Žlto­rít­ka ryša­vá (Cer­cot­ri­chas galac­to­tes) je spe­va­vec, kto­rý sa nachá­dza blíz­kos­ti les­ných oblas­tí v Pieš­ťa­noch. Vysky­tu­jú sa tu rôz­ne dru­hy sýko­riek, naprí­klad sýkor­ka bie­lo­lí­ca (Parus major), sýkor­ka uhliar­ka (Peri­pa­rus ater). Vra­na čier­na (Cor­vus coro­ne) sú čas­to vidi­teľ­né v mest­skom pro­stre­dí. Holub domo­vý (Colum­ba livia) sú čas­tým oby­va­te­ľom mest­ských oblas­tí. Ško­rec oby­čaj­ný (Stur­nus vul­ga­ris) je zná­my svo­jím kolek­tív­nym sprá­va­ním. Sokol las­to­vi­čiar (Fal­co sub­bu­teo) sa vysky­tu­jú blíz­kos­ti lesov a lúk.


Birds thri­ve in Pieš­ťa­ny. The Váh River pro­vi­des nume­rous oppor­tu­ni­ties, and the water reser­vo­irs such as Sĺňa­va and Lido con­tri­bu­te to this. The­re­fo­re, espe­cial­ly water­fo­wl are abun­dant in Pieš­ťa­ny. The park ser­ves as a refu­ge for smal­ler spe­cies, such as songbirds.

In Pieš­ťa­ny and its sur­roun­dings, you can obser­ve vari­ous bird spe­cies. Swans (Cyg­nus olor) can often be seen on the Sĺňa­va lake. Mal­lards (Anas pla­tyr­hyn­chos) are com­mon­ly found on the Váh River and water sur­fa­ces. The Rufous-​tailed Scrub Robin (Cer­cot­ri­chas galac­to­tes) is a song­bird loca­ted near wooded are­as in Pieš­ťa­ny. Vari­ous spe­cies of tits, such as the Gre­at Tit (Parus major) and Coal Tit (Peri­pa­rus ater), are pre­sent. Car­ri­on Cro­ws (Cor­vus coro­ne) are fre­qu­en­tly visib­le in urban envi­ron­ments. Rock Pige­ons (Colum­ba livia) are com­mon resi­dents of urban are­as. Com­mon Star­lings (Stur­nus vul­ga­ris) are kno­wn for the­ir col­lec­ti­ve beha­vi­or. Eura­sian Hob­by Fal­cons (Fal­co sub­bu­teo) are found near forests and meadows.


Odka­zy


TOP

Všet­ky

Use Facebook to Comment on this Post

2004, Časová línia, Cicavce, Do roku 2005, Organizmy, Príroda, Vtáky, Živočíchy, Zoologické záhrady

ZOO Budapešť

Hits: 25837

ZOO Buda­pešť je urči­te tá najk­raj­šia zoolo­gic­ká záh­ra­da, kto­rú som nav­ští­vil. Bohu­žiaľ v čase, kedy som ešte veľ­mi dob­re nefo­til – iste sa tam vybe­riem zno­vu (Peter Kac­lík). Zoolo­gic­ká záh­ra­da v Buda­peš­ti je jed­nou z naj­star­ších na sve­te. Otvo­re­ná bola v roku 1866 (zoobu​da​pest​.com). Nájsť tu mož­no viac ako 8 000 zvie­rat. Nachá­dza sa čas­ti: Aus­trá­lia, Veľ­ké hru­bož­ce, Dom pri­má­tov, Sava­na, Vod­ný svet, India, Ame­ric­ké tró­py, Mada­gas­kar, Pla­zy, Mar­gi­tin ostrov, Dom motý­ľov, Magic­ké hory, Juho­vý­chod­ná Ázia (Janos Xan­tus dom) a Bota­nic­ké špe­cia­li­ty (zoobu​da​pest​.com). Zoolo­gic­ká záh­ra­da sa nachá­dza vo Város­li­ge­ti, vo veľ­kom mest­skom par­ku v cen­tre Buda­peš­ti. S roz­lo­hou viac ako 100 hek­tá­rov posky­tu­je dosta­tok pries­to­ru pre rôz­no­ro­dé expo­zí­cie a atrak­cie. Park je nie­len domo­vom pre množ­stvo exo­tic­kých dru­hov, ale aj mies­tom oddy­chu a vzde­lá­va­nia pre náv­štev­ní­kov. Jed­ným z hlav­ných cie­ľov Zoolo­gic­kej záh­ra­dy v Buda­peš­ti je aktív­na par­ti­ci­pá­cia v ochra­ne bio­di­ver­zi­ty. Záh­ra­da sa anga­žu­je v mno­hých medzi­ná­rod­ných ochra­nár­skych prog­ra­moch, vrá­ta­ne cho­vu ohro­ze­ných dru­hov v zaja­tí a rein­tro­duk­cie do ich pri­ro­dze­né­ho pro­stre­dia. Tým­to spô­so­bom pris­pie­va k udr­ža­teľ­nos­ti a obno­ve popu­lá­cií, kto­ré sú ohro­ze­né vyhy­nu­tím. Dis­po­nu­je via­ce­rý­mi uni­kát­ny­mi atrak­ci­ami, vrá­ta­ne expo­zí­cie sov a drav­cov, kto­rá posky­tu­je náv­štev­ní­kom pohľad na tie­to fas­ci­nu­jú­ce vtá­ky. Nachá­dza­jú sa tu samoz­rej­me aj kopyt­ní­ky, vod­né vtác­tvo, opi­ce, slo­ny, šel­my a mno­ho ďal­ších dru­hov. Okrem svo­jej úlo­hy v ochra­ne dru­hov je Zoolo­gic­ká záh­ra­da v Buda­peš­ti aj dôle­ži­tým cen­trom vzde­lá­va­nia. Orga­ni­zu­je rôz­ne vzde­lá­va­cie prog­ra­my, pred­náš­ky a works­ho­py, kto­ré majú za cieľ oslo­viť verej­nosť o nut­nos­ti ochra­ny prí­ro­dy. Pre odbor­ní­kov z oblas­ti bio­ló­gie a ochra­ny život­né­ho pro­stre­dia zabez­pe­ču­je aj prí­le­ži­tos­ti na výskum a vzdelávanie.


Buda­pest Zoo, dee­med by many, inc­lu­ding myself, as the most beau­ti­ful zoolo­gi­cal gar­den, cap­ti­va­tes visi­tors with its rich his­to­ry, diver­se exhi­bits, and unwa­ve­ring com­mit­ment to wild­li­fe con­ser­va­ti­on. Alt­hough my ini­tial visit lac­ked the pho­tog­rap­hic pro­wess I now possess, I am eager to return, as expres­sed by Peter Kac­lík. Foun­ded in 1866, Buda­pest Zoo stands as one of the worl­d’s oldest zoolo­gi­cal parks, boas­ting a lega­cy of over a cen­tu­ry and a half (zoobu​da​pest​.com). Bey­ond its his­to­ri­cal sig­ni­fi­can­ce, it has evol­ved into a glo­bal lea­der in wild­li­fe con­ser­va­ti­on. Span­ning over 100 hec­ta­res in the heart of Buda­pes­t’s Város­li­ge­ti City Park, the zoo is divi­ded into the­ma­tic sec­ti­ons that tran­s­port visi­tors across con­ti­nents. From the Aus­tra­lian Out­back to the Grand Savan­nah, Pri­ma­te Hou­se, Water World, and the enchan­ting Magic Moun­tains, each sec­ti­on offers a uni­que per­spec­ti­ve on the worl­d’s eco­sys­tems (zoobu​da​pest​.com). Buda­pest Zoo acti­ve­ly par­ti­ci­pa­tes in inter­na­ti­onal con­ser­va­ti­on prog­rams, inc­lu­ding cap­ti­ve bre­e­ding of endan­ge­red spe­cies and the­ir rein­tro­duc­ti­on into the­ir natu­ral habi­tats. This com­mit­ment con­tri­bu­tes sig­ni­fi­can­tly to the sus­tai­na­bi­li­ty and revi­ta­li­za­ti­on of endan­ge­red popu­la­ti­ons, alig­ning with the zoo’s pri­ma­ry goal of bio­di­ver­si­ty pro­tec­ti­on. Bey­ond its role in spe­cies con­ser­va­ti­on, Buda­pest Zoo ser­ves as a vital edu­ca­ti­on cen­ter. Through vari­ous edu­ca­ti­onal prog­rams, lec­tu­res, and works­hops, it aims to rai­se awa­re­ness among the pub­lic about the impor­tan­ce of natu­re con­ser­va­ti­on. Addi­ti­onal­ly, it pro­vi­des oppor­tu­ni­ties for pro­fes­si­onals in bio­lo­gy and envi­ron­men­tal con­ser­va­ti­on to enga­ge in rese­arch and con­ti­nu­ous lear­ning. Buda­pest Zoo seam­less­ly com­bi­nes beau­ty, his­to­ry, and a com­mit­ment to pre­ser­ving bio­di­ver­si­ty, making it a must-​visit des­ti­na­ti­on for natu­re ent­hu­siasts and tho­se see­king to con­tri­bu­te to the pro­tec­ti­on of our pla­ne­t’s wildlife.


A Buda­pes­ti Állat­ker­tet, amit sokan, köz­tük én is, a legs­zebb állat­kert­ként tar­ta­nak szá­mon, gaz­dag tör­té­nel­mé­vel, vál­to­za­tos kiál­lí­tá­sai­val és az álla­tok védel­mé­be vetett elköte­le­zett­sé­gé­vel hódít­ja meg a láto­ga­tó­kat. Bár az első láto­ga­tá­som során még nem ren­del­kez­tem a mos­ta­ni foto­g­rá­fiai képes­sé­ge­im­mel, alig várom, hogy újra oda­lá­to­gas­sak, aho­gy­an azt Peter Kac­lík is kife­jez­te. A 1866-​ban ala­pí­tott Buda­pes­ti Állat­kert több mint más­fél évs­zá­za­dos múl­tra tekint viss­za, büsz­kél­ked­ve a több mint szá­zöt­ven éves örök­sé­gé­vel (zoobu​da​pest​.com). Tör­té­nel­mi jelen­tősé­ge mel­lett glo­bá­lis veze­tővé vált a vadon élő álla­tok védel­mé­ben. Több mint 100 hek­tá­ron terül el a Buda­pes­ti Állat­kert a város szí­vé­ben, a Város­li­ge­ti Város­li­get­ben, tema­ti­kus rés­zek­re osz­lik, ame­ly­ek az egész vilá­got bejár­va mutat­ják be a külön­böző ökos­zisz­té­má­kat. Az auszt­rál Outback-​től a Nagy Sza­van­nán át a Prí­mák­tól a Vízi Vilá­gig és a varázs­la­tos Hegy­ekig, min­de­gy­ik rész egy­edi nézőpon­tot kínál a világ ökos­zisz­té­má­i­ra (zoobu​da​pest​.com). A Buda­pes­ti Állat­kert aktí­van részt vesz nemzet­közi védel­mi prog­ra­mok­ban, ide­ér­tve a ves­zé­ly­ez­te­tett fajok állat­kert­ben tör­té­nő sza­po­rí­tá­sát és viss­za­te­le­pí­té­süket a ter­més­ze­tes élőhe­ly­eik­re. Ez az elköte­le­zett­ség jelen­tősen hoz­zá­já­rul a ves­zé­ly­ez­te­tett popu­lá­ci­ók fenn­tart­ha­tó­sá­gá­hoz és újjá­é­lesz­té­sé­hez, össz­hang­ban az állat­kert fő cél­ki­tűzé­sé­vel, a bio­di­ver­zi­tás védel­mé­vel. Az Állat­kert sze­re­pe a fajok védel­mén túl­mu­tat­va fon­tos okta­tá­si köz­pont­ként is meg­ny­il­vá­nul. Külön­fé­le okta­tá­si prog­ra­mok­kal, előa­dá­sok­kal és műhe­ly­mun­kák­kal igy­eks­zik fel­hív­ni a nyil­vá­nos­ság figy­el­mét a ter­més­zet­vé­de­lem fon­tos­sá­gá­ra. Emel­lett lehe­tősé­get biz­to­sít a bio­ló­gia és kör­ny­ezet­vé­de­lem terüle­tén dol­go­zó sza­kem­be­rek­nek a kuta­tás­ra és foly­ama­tos tanu­lás­ra. A Buda­pes­ti Állat­kert kön­ny­edén ötvözi a szép­sé­get, a tör­té­nel­met és a köte­le­zett­ség­vál­la­lást a bio­di­ver­zi­tás megőr­zé­se érde­ké­ben, ezért köte­le­ző cél­pont min­den ter­més­zet­ked­ve­lő és min­da­zok szá­má­ra, akik hoz­zá kíván­nak járul­ni boly­gónk vadon élő álla­tai­nak védelméhez.


Odka­zy

Use Facebook to Comment on this Post

2011-2015, 2013, Časová línia, Cicavce, Organizmy, Plazy, Príroda, Vtáky, Živočíchy, Zoologické záhrady

ZOO Bojnice

Hits: 2758

Zoolo­gic­ká záh­ra­da sa nachá­dza v zámoc­kom par­ku Boj­níc (infor​ma​cie​boj​ni​ce​.sk). V Zoolo­gic­kej záh­ra­de v Boj­ni­ciach sa nachá­dza na roz­lo­he 41 hek­tá­rov (Michal Slo­viak) viac ako 4500 zvie­rat, 430 dru­hov (zooboj​ni​ce​.sk). Expo­zí­cia sov a drav­cov, kopyt­ní­kov, vod­né­ho vtác­tva, opíc, slo­nov, šeliem, vtá­kov, vivá­rium, náuč­ný chod­ník kar­pat­skej fau­ny, det­ská ZOO (infor​ma​cie​boj​ni​ce​.sk). ZOO má pome­no­va­nie Národ­ná zoolo­gic­ká záh­ra­da Boj­ni­ce (Michal Slo­viak). Prí­vlas­tok národ­ná nesie od 1. 7. 2017 (zooboj​ni​ce​.sk). Je naj­star­šou zoolo­gic­kou záh­ra­dou na Slo­ven­sku. Pre verej­nosť svo­je brá­ny otvo­ri­la 1. 4. 1955 (Michal Slo­viak). Už v prvom roku ju nav­ští­vi­lo 45 000 náv­štev­ní­kov. Naj­vyš­šiu náv­štev­nosť dosiah­la v roku 1986520 729 (zooboj​ni​ce​.sk). Okrem iné­ho ZOO spra­vu­je národ­né záchyt­né cen­trum pre zha­ba­né a zais­te­né živo­čí­chy (Michal Slo­viak). Spo­lu­pra­cu­je s uni­ver­zit­ný­mi pra­co­vis­ka­mi, prí­ro­do­ve­dec­ký­mi fakul­ta­mi, ústav­mi a múze­a­mi (Peter Lup­ták).


The Zoolo­gi­cal Gar­den is loca­ted in the Cast­le Park in Boj­ni­ce (infor​ma​cie​boj​ni​ce​.sk). The Boj­ni­ce Zoo covers an area of 41 hec­ta­res (Michal Slo­viak) and is home to over 4,500 ani­mals repre­sen­ting 430 spe­cies (zooboj​ni​ce​.sk). The exhi­bits inc­lu­de owls and birds of prey, hoofed ani­mals, water­fo­wl, pri­ma­tes, elep­hants, big cats, birds, viva­rium, an edu­ca­ti­onal trail of Car­pat­hian fau­na, and a chil­dre­n’s zoo (infor​ma​cie​boj​ni​ce​.sk). The zoo is offi­cial­ly named the Nati­onal Zoolo­gi­cal Gar­den Boj­ni­ce (Michal Slo­viak) and has held the nati­onal” desig­na­ti­on sin­ce July 1, 2017 (zooboj​ni​ce​.sk). It is the oldest zoo in Slo­va­kia, ope­ning its doors to the pub­lic on April 1, 1955 (Michal Slo­viak). In its first year, it wel­co­med 45,000 visi­tors, and its hig­hest atten­dan­ce was in 1986, with 520,729 visi­tors (zooboj​ni​ce​.sk). Addi­ti­onal­ly, the zoo mana­ges a nati­onal res­cue cen­ter for con­fis­ca­ted and sei­zed ani­mals (Michal Slo­viak) and col­la­bo­ra­tes with uni­ver­si­ty depart­ments, natu­ral scien­ce facul­ties, ins­ti­tu­tes, and muse­ums (Peter Lupták).


Odka­zy

Med­ve­de

Slo­ny

Vtá­ky

Ostat­né

Use Facebook to Comment on this Post

2006-2010, 2007, 2008, 2010, 2011-2015, 2012, 2013, Biotopy, Časová línia, Krajina, Podunajsko, Príroda, Rakúsko, Rieky, Rieky, Slovenská krajina, TOP, Typ krajiny, Zahraničie

Dunaj

Hits: 4776

Dunaj pat­rí ku väč­ším rie­kam na svete.

V rám­ci rie­ky Dunaj sa pri Bra­ti­sla­ve nachá­dza úze­mie európ­ske­ho význa­mu Bra­ti­slav­ské luhy. Pred­sta­vu­je cen­né pozos­tat­ky zacho­va­ných luž­ných lesov pozdĺž Duna­ja na roz­lo­he 668.23 ha. Úze­mie luhov v Bra­ti­sla­ve má za sebou aj boha­tú vojen­skú his­tó­riu. Toto úze­mie, kedy­si zná­me ako súčasť Želez­nej opo­ny v prí­sne strá­že­nom hra­nič­nom páse, dnes nazý­va­me Zele­ným pásom, nakoľ­ko dlho­do­bým obme­dze­ním ľud­ských akti­vít tu dosta­li voľ­ný pries­tor prí­rod­né pro­ce­sy a vytvo­ri­li tak kus hod­not­nej prí­ro­dy. Tak­tiež sa tu nachá­dza­jú uni­kát­ne záso­by kva­lit­nej pit­nej vody, naj­roz­siah­lej­šie v celej stred­nej Euró­pe, a via­ce­ro vod­ných zdro­jov, kto­ré záso­bu­jú hlav­né mes­to a jeho oko­lie (broz​.sk). Luž­né lesy sú pome­nú­va­né ako zamok­re­né pra­le­sy mier­ne­ho pás­ma (Infor­mač­ná tabu­ľa)Úze­mie je pokry­té vŕbovo-​topoľovými a dubovo-​brestovo-​jaseňovými luž­ný­mi les­mi, ale aj pozos­tat­ka­mi lesoste­pí (broz​.sk). 

Nachá­dza­jú sa tu význam­né rast­lin­né spo­lo­čen­stvá sto­ja­tých vôd a vod­ných tokov. Bút­ľa­vé stro­my a popa­da­né kme­ne obý­va množ­stvo živo­čí­chov. Má šesť čas­tí: prí­rod­nú rezer­vá­ciu Slo­van­ský ostrov v mest­skej čas­ti Devín. Je to ostrov obko­le­se­ný rame­nom Duna­ja – Devín­skym rame­nom. Chrá­ne­ný are­ál Sihoť leží na ostro­ve, z jed­nej stra­ny je obko­le­se­ný hlav­ným tokom Duna­ja a z dru­hej Kar­lo­ves­kým rame­nom – posled­ným voľ­ne tečú­cim rame­nom Duna­ja na Slo­ven­sku. Dyna­mi­ka tečú­cej vody tu umož­ňu­je vznik štr­ko­vých lavíc a kol­mých bre­hov, kto­ré pred­sta­vu­jú význam­né hniezd­ne a potrav­né bio­to­py pre via­ce­ré dru­hy vtá­kov. Na úze­mí ostro­va bola v roku 1882 vyko­pa­ná prvá stud­ňa a v roku 1886 spus­te­ná do pre­vádz­ky prvá mest­ská vodá­reň. Ostrov je pre verej­nosť sprí­stup­ne­ný len nie­koľ­ko­krát do roka (broz​.sk).

Chrá­ne­ný are­ál Peč­nian­sky les sa nachá­dza na mies­te býva­lé­ho dunaj­ské­ho ostro­va. Kedy­si tu mali Bra­ti­slav­ča­nia svo­je záh­ra­dy a ovoc­né sady, vo veľ­kom sa tu pes­to­va­li viš­ne, kto­ré posky­to­va­li mate­riál na výro­bu fajok a vychádz­ko­vých pali­čiek pre­slá­ve­ných aj za hra­ni­ca­mi. Nachá­dza sa tu aj malá zem­ná pev­nosť z čias napo­le­ón­skych vojen a nie­koľ­ko žele­zo­be­tó­no­vých bun­krov čes­ko­slo­ven­skej armá­dy. Výni­moč­ný je úsek bre­hu Duna­ja od rakús­kej hra­ni­ce po most Laf­ran­co­ni, kto­rý je neopev­ne­ný, na roz­diel od väč­ši­ny bre­hov Duna­ja na Slo­ven­sku. Chrá­ne­ný are­ál Soví les – leží na pra­vej stra­ne Duna­ja neďa­le­ko Prí­stav­né­ho mos­ta. Prí­rod­ná rezer­vá­cia Sta­rý háj je sta­rý dunaj­ský ostrov obko­le­se­ný rieč­nym rame­nom, v star­ších čas­tiach nado­bud­li poras­ty stro­mov pra­les­ný cha­rak­ter. Chrá­ne­ný are­ál Chor­vát­ske rame­no pred­sta­vu­je naj­za­cho­va­lej­ší úsek býva­lé­ho dunaj­ské­ho rame­na s pri­ľah­lým luž­ným lesom medzi Dol­no­zem­skou ces­tou a dunaj­skou hrá­dzou (broz​.sk).

V 80-​tych rokoch 20. sto­ro­čia dochá­dza­lo na slo­ven­skom úse­ku Duna­ja ku pokle­su hla­di­ny pod­zem­ných vôd, kto­ré spô­so­bo­va­lo naj­mä nad­mer­ná ťaž­ba štr­ku v súvis­los­ti s vod­ný­mi die­la­mi u nás a v Rakús­ku. Násled­kom toho sa zní­ži­la kva­li­ta luž­ných lesov, zača­li vysy­chať a nastal pre­chod ku sucho­mil­nej­ším spo­lo­čen­stvám. Navy­še dochá­dza­lo ku nahrá­dza­niu pôvod­ných dre­vín, nepô­vod­ný­mi rých­lo­ras­tú­ci­mi. Luž­né lesy sú limi­to­va­né vyso­kou hla­di­nou pod­zem­nej vody, mäk­ký lúh dokon­ca peri­odic­ký­mi zápla­va­mi (Infor­mač­ná tabuľa).

V mäk­kom lúhu ras­tú vŕby, napr. Salix fra­gi­lis, S. alba, S. triad­ra, topo­le Popu­lus alba, P. nig­ra, P x canes­cens. V tvrdom lúhu jasň Fra­xi­nus excel­si­or, F. angus­ti­fo­lia, bres­ty Ulmus minor, U. lae­vis, dub Quer­cus robur, Padus avium, Vibur­num lan­ta­na, Swi­da san­gu­inea. V bylin­nom pod­ras­te ras­tie napr. Gal­lium palus­tre, Lysi­ma­chia vul­ga­ris, Ment­ha aqu­ati­ca, Lyth­rum sali­ca­ria, Calys­te­gia sepium, Calt­ha palus­tris, Carex ripa­ria (Infor­mač­ná tabuľa).

Dunaj pat­rí medzi význam­né vtá­čie úze­mia IBAMnož­stvo dru­hov vtá­kov využí­va rame­ná aj samot­ný tok Duna­ja, počet­ne sa tu zhro­maž­ďu­jú husi, volav­ky, kor­mo­rá­ny, potáp­ky, čaj­ky, labu­te a kači­ce. Hniez­diť by tu moh­li volav­ka Egret­ta gar­zet­ta, orliak mor­ský Helia­e­tus albi­cil­la, haja Mil­vus mig­rans, vod­né vtá­ky Ixob­ry­chus minu­tus, Ster­na hirun­do, Trin­ga tota­nus. Vysky­tu­je sa tu napr. bobor Cas­tor fiber, mlok Tri­tu­rus vul­ga­ris, a T. dob­ro­gi­cus, ros­nič­ka Hyla arbo­rea, žaby Rana arva­lis, R. les­so­nae, R. dal­ma­ti­na, R. klep­ton escu­len­ta, R. ridi­bun­da, Bom­bi­na bom­bi­na, Bufo bufo, B. viri­dis, Pelo­ba­tes fus­cus, užov­ka Natrix natrix, Elap­he lon­gis­si­ma, množ­stvo dru­hov motý­ľov, chro­bá­kov, hmy­zu, neto­pie­rov, rýb a iných živo­čí­chov (Infor­mač­ná tabuľa).


The Danu­be is one of the lar­ger rivers in the world.

Wit­hin the Danu­be River, near Bra­ti­sla­va, lies the ter­ri­to­ry of Euro­pe­an sig­ni­fi­can­ce cal­led Bra­ti­sla­va Flo­odp­lains (Bra­ti­slav­ské luhy). It repre­sents valu­ab­le rem­nants of pre­ser­ved ripa­rian forests along the Danu­be, cove­ring an area of 668.23 hec­ta­res. The flo­odp­lain area in Bra­ti­sla­va has a rich mili­ta­ry his­to­ry, once kno­wn as part of the Iron Cur­tain in a strict­ly guar­ded bor­der zone. Today, it is refer­red to as the Gre­en Belt, as long-​term res­tric­ti­ons on human acti­vi­ties have allo­wed natu­ral pro­ces­ses to take pla­ce, cre­a­ting a pie­ce of valu­ab­le natu­re. The area also holds uni­que resour­ces of high-​quality drin­king water, the most exten­si­ve in Cen­tral Euro­pe, and seve­ral water sour­ces supp­ly­ing the capi­tal and its sur­roun­dings. The flo­odp­lain forests are cha­rac­te­ri­zed as wet­land pri­me­val forests of the tem­pe­ra­te zone.

The­re are sig­ni­fi­cant plant com­mu­ni­ties of stan­ding water and water­cour­ses in the area. Vari­ous ani­mals inha­bit the wil­low tre­es and fal­len trunks. The ter­ri­to­ry con­sists of six parts: the natu­re reser­ve Slo­van­ský ostrov in the Devín dis­trict, Sihoť pro­tec­ted area loca­ted on an island sur­roun­ded by the main flow of the Danu­be, Sta­rý háj natu­ral reser­ve, Peč­nian­sky les pro­tec­ted area, Soví les pro­tec­ted area, and Chor­vát­ske rame­no pro­tec­ted area.

In the 1980s, the­re was a dec­li­ne in the groun­dwa­ter level on the Slo­vak stretch of the Danu­be due to exces­si­ve gra­vel mining rela­ted to water mana­ge­ment works in Slo­va­kia and Aus­tria. This led to a dec­re­a­se in the quali­ty of ripa­rian forests, cau­sing them to dry out and trans­i­ti­on to more xerop­hi­lous com­mu­ni­ties. Addi­ti­onal­ly, the ori­gi­nal tre­es were being repla­ced by non-​native fast-​growing spe­cies. Flo­odp­lain forests are limi­ted by a high groun­dwa­ter level, soft flo­odp­lain even expe­rien­ces peri­odic floods.

The soft flo­odp­lain hosts wil­lo­ws such as Salix fra­gi­lis, S. alba, S. triad­ra, and pop­lars like Popu­lus alba, P. nig­ra, P x canes­cens. In the hard flo­odp­lain, ash tre­es (Fra­xi­nus excel­si­or, F. angus­ti­fo­lia), elms (Ulmus minor, U. lae­vis), oaks (Quer­cus robur), bird cher­ry (Padus avium), guel­der rose (Vibur­num lan­ta­na), and dogwo­od (Swi­da san­gu­inea) thri­ve, among others.

The Danu­be is recog­ni­zed as an Impor­tant Bird Area (IBA). Vari­ous bird spe­cies use the river bran­ches and the Danu­be itself. Gee­se, herons, cor­mo­rants, gre­bes, gulls, swans, and ducks gat­her in sig­ni­fi­cant num­bers. Poten­tial nesting birds inc­lu­de the litt­le egret (Egret­ta gar­zet­ta), white-​tailed eag­le (Helia­e­tus albi­cil­la), red kite (Mil­vus mig­rans), litt­le bit­tern (Ixob­ry­chus minu­tus), com­mon tern (Ster­na hirun­do), and reds­hank (Trin­ga tota­nus). Ani­mals like the Euro­pe­an bea­ver (Cas­tor fiber), newts (Tri­tu­rus vul­ga­ris, T. dob­ro­gi­cus), tree frog (Hyla arbo­rea), vari­ous spe­cies of frogs, toads, sna­kes (Natrix natrix, Elap­he lon­gis­si­ma), nume­rous but­terf­ly spe­cies, beet­les, insects, bats, fish, and other wild­li­fe are pre­sent in the area.


Die Donau gehört zu den größe­ren Flüs­sen der Welt.

Im Rah­men der Donau, in der Nähe von Bra­ti­sla­va, liegt das Gebiet von euro­pä­is­cher Bede­utung namens Bra­ti­sla­va­er Auen (Bra­ti­slav­ské luhy). Es stellt wer­tvol­le Über­res­te erhal­te­ner Auen­wäl­der entlang der Donau auf einer Flä­che von 668,23 Hek­tar dar. Das Auen­land in Bra­ti­sla­va hat eine rei­che Mili­tär­ges­chich­te, einst bekannt als Teil des Eiser­nen Vor­hangs in einer streng bewach­ten Grenz­zo­ne. Heute wird es als Grün­gür­tel bez­e­ich­net, da langf­ris­ti­ge Ein­sch­rän­kun­gen für men­sch­li­che Akti­vi­tä­ten natür­li­chen Pro­zes­sen Raum gege­ben haben und so ein wer­tvol­les Stück Natur ents­tan­den ist. Das Gebiet beher­bergt auch ein­zi­gar­ti­ge Res­sour­cen für hoch­wer­ti­ges Trink­was­ser, das umfan­gre­ichs­te in Mit­te­le­uro­pa, sowie meh­re­re Was­se­rqu­el­len, die die Haupts­tadt und ihre Umge­bung ver­sor­gen. Die Auen­wäl­der wer­den als Feucht­wal­dur­wäl­der der gemä­ßig­ten Zone charakterisiert.

Es gibt bede­uten­de Pflan­zen­ge­me­in­schaf­ten ste­hen­der Gewäs­ser und Was­ser­lä­u­fe in der Gegend. Vers­chie­de­ne Tie­re bewoh­nen die Wei­den­bä­u­me und umge­fal­le­nen Baum­stäm­me. Das Gebiet bes­teht aus sechs Tei­len: dem Naturs­chutz­ge­biet Slo­van­ský ostrov im Stadt­te­il Devín, dem Naturs­chutz­ge­biet Sihoť auf einer von der Haupts­trömung der Donau umge­be­nen Insel, dem Natur­re­ser­vat Sta­rý háj, dem Naturs­chutz­ge­biet Peč­nian­sky les, dem Naturs­chutz­ge­biet Soví les und dem Naturs­chutz­ge­biet Chor­vát­ske rameno.

In den 1980er Jah­ren gab es auf dem slo­wa­kis­chen Abschnitt der Donau einen Rück­gang des Grun­dwas­ser­spie­gels aufg­rund über­mä­ßi­ger Kies­ge­win­nung im Zusam­men­hang mit Was­ser­baup­ro­jek­ten in der Slo­wa­kei und Öster­re­ich. Dies führ­te zu einer Abnah­me der Quali­tät der Auen­wäl­der, die dazu führ­te, dass sie aus­trock­ne­ten und zu xerop­hi­len Geme­in­schaf­ten über­gin­gen. Darüber hinaus wur­den die urs­prün­gli­chen Bäu­me durch nicht hei­mis­che, schnell wach­sen­de Arten ersetzt. Auen­wäl­der sind durch einen hohen Grun­dwas­ser­spie­gel beg­renzt, der wei­che Auen erlebt sogar peri­odis­che Überschwemmungen.

Die wei­che Aue beher­bergt Wei­den wie Salix fra­gi­lis, S. alba, S. triad­ra und Pap­peln wie Popu­lus alba, P. nig­ra, P x canes­cens. In der har­ten Aue gede­i­hen Eschen (Fra­xi­nus excel­si­or, F. angus­ti­fo­lia), Ulmen (Ulmus minor, U. lae­vis), Eichen (Quer­cus robur), Vogel­kirs­che (Padus avium), Schne­e­ball (Vibur­num lan­ta­na) und Har­trie­gel (Swi­da san­gu­inea), unter anderem.

Die Donau ist als Impor­tant Bird Area (IBA) aner­kannt. Vers­chie­de­ne Voge­lar­ten nut­zen die Flus­sar­me und die Donau selbst. Gän­se, Rei­her, Kor­mo­ra­ne, Lap­pen­tau­cher, Möwen, Sch­wä­ne und Enten ver­sam­meln sich in sig­ni­fi­kan­ter Zahl. Mög­li­che Brut­vögel sind der Sei­den­re­i­her (Egret­ta gar­zet­ta), der See­ad­ler (Helia­e­tus albi­cil­la), der Rot­mi­lan (Mil­vus mig­rans), der Zwer­gro­hr­dom­mel (Ixob­ry­chus minu­tus), die Fluss­se­esch­wal­be (Ster­na hirun­do) und der Rots­chen­kel (Trin­ga tota­nus). Tie­re wie der Euro­pä­is­che Biber (Cas­tor fiber), Mol­che (Tri­tu­rus vul­ga­ris, T. dob­ro­gi­cus), Laubf­rosch (Hyla arbo­rea), vers­chie­de­ne Arten von Frös­chen, Kröten, Sch­lan­gen (Natrix natrix, Elap­he lon­gis­si­ma), zahl­re­i­che Sch­met­ter­ling­sar­ten, Käfer, Insek­ten, Fle­der­mä­u­se, Fis­che und ande­re Wild­tie­re sind in der Gegend präsent.


A Duna a világ nagy­obb foly­ói közé tartozik.

A Duna kere­té­ben, Pozso­ny­tól nem mess­ze, a Bra­ti­slav­ské luhy nevű euró­pai jelen­tősé­gű terület talál­ha­tó. Ez egy érté­kes marad­vá­ny­o­kat megőr­ző árté­ri erdőket tar­tal­ma­zó terület a Duna men­tén 668,23 hek­tá­ros terüle­ten. A pozso­nyi árté­ri terület gaz­dag kato­nai tör­té­ne­lem­mel ren­del­ke­zik, egy­kor a Vas­füg­göny rés­ze­ként volt ismert, egy szi­go­rú­an őrzött hatá­röve­zet rés­ze­ként. Ma Zöld övnek hív­ják, mivel a hoss­zú távú embe­ri tevé­ke­ny­sé­gek kor­lá­to­zá­sa lehe­tővé tet­te a ter­més­ze­tes foly­ama­tok­nak a tér­ny­erést, és így érté­kes ter­més­ze­ti terület ala­kult ki. A terület egy­edülál­ló for­rá­so­kat is tar­tal­maz jó minősé­gű ivó­víz, a Közép-​Európában leg­na­gy­obb men­ny­i­ség­ben, vala­mint szá­mos víz­be­fo­ly­ás, ame­ly ellát­ja a fővá­rost és kör­ny­é­két. Az árté­ri erdőket a mér­sé­kelt éghaj­la­ti öve­zet moc­sá­ri erdőjé­nek nevezik.

A terüle­ten jelen­tős álló­ví­zi és víz­fo­ly­á­sok élő növé­ny­közös­sé­gei talál­ha­tók. A füze­sek és a ledőlt törz­sek ott­hont adnak szá­mos állat­nak. A terület hat rész­ből áll: a Slo­van­ský ostrov ter­més­zet­vé­del­mi terület a Deví­ni város­rész­ben, a Sihoť ter­més­zet­vé­del­mi terület, ame­ly­et a Duna fő áram­la­ta és a Kar­lo­ves­ký ága vesz kör­be, a Sta­rý háj ter­més­zet­vé­del­mi terület, a Peč­nian­sky les ter­més­zet­vé­del­mi terület, a Soví les ter­més­zet­vé­del­mi terület és a Chor­vát­ske rame­no ter­més­zet­vé­del­mi terület.

A 80-​as évek­ben a Duna szlo­vá­kiai sza­kas­zán a talaj­vízs­zint csök­ke­né­se volt tapasz­tal­ha­tó a túl­zott kavics­bá­ny­ás­zat miatt, ame­ly az oszt­rá­kors­zá­gi és szlo­vá­kiai vízé­pí­té­si pro­jek­tek­kel volt öss­ze­füg­gés­ben. Ez a foly­amat csök­ken­tet­te az árté­ri erdők minősé­gét, ami szá­ra­zab­bá vált és xero­fit közös­sé­gek­ké ala­kult át. Emel­lett az ere­de­ti fákat nem ősho­nos, gyor­san növő fajok vál­tot­ták fel. Az árté­ri erdőket a magas talaj­vízs­zint kor­lá­toz­za, a lágy ártér akár idős­za­kos ára­dá­sok­nak is kitett.

A lágy árté­ren fűz­fák, pél­dá­ul a Salix fra­gi­lis, S. alba, S. triad­ra, és nyá­rak, pél­dá­ul a Popu­lus alba, P. nig­ra, P x canes­cens, növe­ked­nek. A kemé­ny árté­ren kőris (Fra­xi­nus excel­si­or, F. angus­ti­fo­lia), szil­va (Ulmus minor, U. lae­vis), töl­gy (Quer­cus robur), madárc­se­resz­nye (Padus avium), kőris (Vibur­num lan­ta­na) és haj­nal­ka (Swi­da san­gu­inea) is található.

A Duna az Impor­tant Bird Area (IBA) elne­ve­zést vise­li. Külön­böző madár­fa­jok hasz­nál­ják a foly­óá­ga­kat és magát a Dunát. Lúdak, kóc­sa­gok, kor­mo­rá­nok, búvá­rok, sirá­ly­ok, hat­ty­úk és kac­sák jelen­tős szám­ban gyűl­nek öss­ze. Lehet­sé­ges köl­tőma­da­rak a kis kóc­sag (Egret­ta gar­zet­ta), a fehér­há­tú ten­ge­ri sas (Helia­e­tus albi­cil­la), a vörös kánya (Mil­vus mig­rans), a búbos vöc­sök (Ixob­ry­chus minu­tus), a par­ti csér (Ster­na hirun­do) és a piros­lá­bú szárc­sa (Trin­ga tota­nus). Az álla­tok között sze­re­pel a hód (Cas­tor fiber), a sza­la­man­dra (Tri­tu­rus vul­ga­ris, T. dob­ro­gi­cus), az euró­pai fában­ca (Hyla arbo­rea), a békák külön­böző fajai, a sügér (Rana arva­lis, R. les­so­nae, R. dal­ma­ti­na, R. klep­ton escu­len­ta, R. ridi­bun­da, Bom­bi­na bom­bi­na, Bufo bufo, B. viri­dis), a bar­na sik­ló (Natrix natrix), a sima sik­ló (Elap­he lon­gis­si­ma), szá­mos lep­ke­faj, boga­rak, rova­rok, dene­vé­rek, halak és egy­éb vadvilág.


Odka­zy

Use Facebook to Comment on this Post