2006, 2006-2010, 2008, 2009, 2011-2015, 2012, Časová línia, Ľudia, Umenie, Vystúpenia

Folklór – kultúrne dedičstvo

skala
Hits: 5684

Folk­lór je z anglic­ké­ho folk lore – ľudo­vé zna­los­ti. Môže byť pova­hy slo­ves­nej, hudob­nej, dra­ma­tic­kej aj taneč­nej. Folk­lór­ne pre­ja­vy sa zača­li vytrá­cať s nástu­pom moder­nej tech­ni­ky. Zápis tex­tu a schop­nosť jeho číta­nia zaprí­či­nil men­ší pries­tor pre ľudo­vú tvor­bu (Wiki​pe​dia​.cz). Štú­di­om folk­ló­ru sa zaobe­rá folk­lo­ris­ti­ka. Na svo­je kro­je, pies­ne, zvy­ky, tan­ce sú jed­not­li­vé oblas­ti, obce pyš­né. Pre­zen­tá­cie folk­lór­nych zvy­kov jed­not­li­vých regi­ó­nov pre­bie­ha­jú na folk­lór­nych fes­ti­va­loch. Napr. vo Východ­nej, Myja­ve, Det­ve (Wiki​pe​dia​.sk). Z ľudo­vej hud­by čer­pa­jú inšpi­rá­ciu aj hudob­ní skla­da­te­lia váž­nej hud­by. V minu­los­ti napr. Edvard Hage­rup Grieg, Anto­nín Dvo­řák, Franz Liszt, Béla Bar­tók. Glo­bál­ny vplyv pôvod­ne ľudo­vej hud­by v 20. sto­ro­čí mala hud­ba čer­noš­ských komu­nít v USA. Šlo o pies­ňo­vú for­mu so špe­ci­fic­kou pen­ta­to­nic­kou moda­li­tou, cha­rak­te­ris­tic­ký­mi dva­násť­tak­to­vý­mi akor­dic­ký­mi postup­mi a sys­té­mom otáz­ka – odpo­veď v zbo­ro­vom spe­ve. V 19. sto­ro­čí bola táto for­ma nazva­ná blu­es. Zná­my je z neskor­šej doby vzá­jom­ný vplyv roc­ko­vej a folk­o­vej hud­by (Wiki​pe​dia​.cz). Pomer­ne zná­ma čes­ká hudob­ná sku­pi­na, kto­rá sa radí ku popu­lár­nej hud­be a má v sebe veľa prv­kov ľudo­vej hud­by je Čecho­mor, prí­pad­ne Fle­ret. Na Slo­ven­sku pôso­bí SĽUK – Slo­ven­ský ľudo­vý ume­lec­ký súbor, Lúč­ni­ca. Boha­tú tra­dí­ciu u nás majú folk­lór­ne sláv­nos­ti, napr. Folk­lór­ne sláv­nos­ti pod Poľa­nou, Det­vian­sky medzi­ná­rod­ný fes­ti­val ľudo­vej hud­by, tan­ca a spe­vu, Pod­ro­háčs­ke folk­lór­ne sláv­nos­ti v Zuber­ci, Mar­tin­ské Dožin­ky, Východ­ná (sko​vak​si​te​.com). Veľ­mi zná­mym zosku­pe­ním morav­skej folk­lór­nej sku­pi­ny je Hra­diš­ťan, s impo­zant­ným Jiřím (Jurou) Pav­li­com, kto­rý sa venu­je aj iným žán­rom. Pre mňa je doslo­va médi­om, akých svet veľa nemá. Naj­mä po roku 2000 sa tro­chu chva­la­bo­hu zača­li meniť pri­ori­ty a opäť oži­li tra­dič­né remes­lá, aspoň na rôz­nych jar­mo­koch, fes­ti­va­loch, iných kul­túr­nych a spo­lo­čen­ských podu­ja­tiach. V Nit­re sa koná kaž­do­roč­ne Jar­mok ľudo­vých reme­siel. V Bra­ti­sla­ve, v Kež­mar­ku a v Pieš­ťa­noch sa zalo­ži­la tra­dí­cia fes­ti­va­lov tra­dič­ných reme­siel, snáď aj v iných mes­tách. Mám pocit, že sa začí­na tro­chu viac aj opäť vážiť tra­dič­ná archi­tek­tú­ra v skan­ze­noch, v Pod­bie­li, v Pri­by­li­ne, v Mar­ti­ne.

Folk­lór comes from the English term ​“folk lore,” which trans­la­tes to folk kno­wled­ge. It encom­pas­ses ver­bal, musi­cal, dra­ma­tic, and dan­ce tra­di­ti­ons. Folk­lo­ric expres­si­ons began to fade with the advent of modern tech­no­lo­gy. The abi­li­ty to wri­te and read text led to less spa­ce for folk cre­a­ti­on (Wiki​pe​dia​.cz). The stu­dy of folk­lo­re falls under the domain of folk­lo­ris­tics. Dif­fe­rent regi­ons and com­mu­ni­ties take pri­de in the­ir tra­di­ti­onal cos­tu­mes, songs, cus­toms, and dan­ces. Pre­sen­ta­ti­ons of folk tra­di­ti­ons from vari­ous regi­ons often take pla­ce at folk­lo­re fes­ti­vals, such as tho­se in Východ­ná, Myja­va, and Det­va (Wiki​pe​dia​.sk).

Indi­vi­du­al com­po­sers of clas­si­cal music draw ins­pi­ra­ti­on from folk music. In the past, figu­res like Edvard Hage­rup Grieg, Anto­nín Dvo­řák, Franz Liszt, and Béla Bar­tók were influ­en­ced by folk music. In the 20th cen­tu­ry, the glo­bal impact of ori­gi­nal­ly folk music was evi­dent in the music of Afri­can Ame­ri­can com­mu­ni­ties in the USA. This form, cha­rac­te­ri­zed by a spe­ci­fic pen­ta­to­nic moda­li­ty, dis­tinc­ti­ve twelve-​bar chord prog­res­si­ons, and call-​and-​response pat­terns in cho­ral sin­ging, was ter­med ​“blu­es” in the 19th cen­tu­ry. Later on, the­re was a well-​known cross-​influence bet­we­en rock and folk music (Wiki​pe​dia​.cz).

In the Czech Repub­lic, the rela­ti­ve­ly well-​known musi­cal group blen­ding popu­lar music with ele­ments of folk music inc­lu­des Čecho­mor and Fle­ret. In Slo­va­kia, the­re are pro­mi­nent folk artis­tic ensem­bles like SĽUK (Slo­vak Folk Art Ensem­ble) and Lúč­ni­ca. Folk­lo­re fes­ti­vals, such as Folk­lo­re Fes­ti­vals under Poľa­na, the Det­va Inter­na­ti­onal Fes­ti­val of Folk Music, Dan­ce, and Song, Pod­ro­háč Folk­lo­re Fes­ti­vals in Zube­rec, Mar­tin­ské Dožin­ky, and Východ­ná, con­tri­bu­te to the rich tra­di­ti­on (sko​vak​si​te​.com).

A notab­le Mora­vian folk group is Hra­diš­ťan, led by the impres­si­ve Jiří (Jura) Pav­li­ca, who also explo­res other gen­res. For me, it is a true medium that the world does not have enough of. Espe­cial­ly after 2000, thank­ful­ly, pri­ori­ties have star­ted to shift, and tra­di­ti­onal crafts have expe­rien­ced a revi­val, at least at vari­ous fairs, fes­ti­vals, and other cul­tu­ral and social events. In Nit­ra, the Fes­ti­val of Folk Crafts takes pla­ce annu­al­ly. In Bra­ti­sla­va, Kež­ma­rok, and Pieš­ťa­ny, a tra­di­ti­on of fes­ti­vals celeb­ra­ting tra­di­ti­onal crafts has been estab­lis­hed, and hope­ful­ly, in other cities as well. I feel that tra­di­ti­onal archi­tec­tu­re is begin­ning to be valu­ed more again, espe­cial­ly in open-​air muse­ums like Pod­biel, Pri­by­li­na, and Martin.

Odka­zy

Use Facebook to Comment on this Post

2006-2010, 2009, Časová línia, Karnevaly, Ľudia, Podunajské, Reportáže, Slovenské

Veľký letný karneval v Senci

skala
Hits: 3948

Rok 2009

V Sen­ci sa konal aj v roku 2009 ​“Veľ­ký let­ný kar­ne­val”, ten­to krát 26.6.2009. Ja som sa zúčast­nil po prvý krát. Pred­tým som počú­val o tom­to kar­ne­va­le samé chvá­ly, tak som bol veľ­mi zve­da­vý. Musím pove­dať, že som bol nad­še­ný a to pre­dov­šet­kým kvô­li dvom veciam. Po prvé videl som, že ak sa dá ľuďom pries­tor, tak sú tvo­ri­ví a nie­len to, ale aj tvo­ria. Po dru­hé, atmo­sfé­ra bola výbor­ná, ľudia sa teši­li. Ten­to rok pri­tom hro­zi­lo, že všet­ci zmok­ne­me, hodi­nu pred­tým bola zatia­hnu­tá oblo­ha a lia­lo a lia­lo. Asi pol­ho­di­nu pred šies­tou večer vykuk­lo sln­ko a chva­la­bo­hu vykuk­li aj ľudia.

V Sen­ci sa koná kaž­do­roč­ný Veľ­ký let­ný kar­ne­val. Pri­ťa­hu­je oby­va­te­ľov aj náv­štev­ní­kov z oko­li­tých obcí a miest, ponú­ka­júc zába­vu, kul­tú­ru a rôz­no­ro­dé akti­vi­ty pre všet­ky veko­vé kate­gó­rie. Kar­ne­val v Sen­ci sa obvyk­le koná kon­com júna a ponú­ka boha­tý prog­ram plný sprie­vo­dov, hud­by, tan­cov, diva­del­ných pred­sta­ve­ní, atrak­cií, špor­to­vých podu­ja­tí a tra­dič­ných jedál. Uspo­ra­dú­va­jú sa aj prog­ra­my pre deti. Táto uda­losť má za cieľ spo­jiť komu­ni­tu, poskyt­núť zába­vu a slá­viť let­né obdobie.

In 2009, the ​“Gre­at Sum­mer Car­ni­val” took pla­ce in Senec, this time on June 26, 2009. I atten­ded for the first time. Befo­re that, I had only heard prai­ses about this car­ni­val, so I was very curi­ous. I must say that I was thril­led, pri­ma­ri­ly for two rea­sons. First­ly, I saw that when peop­le are given spa­ce, they are cre­a­ti­ve and not only that, but they also cre­a­te. Second­ly, the atmo­sp­he­re was excel­lent; peop­le were enjo­y­ing them­sel­ves. This year, the­re was a thre­at that we would all get soaked; an hour befo­re, the sky was over­cast, and it was pou­ring. About half an hour befo­re six in the eve­ning, the sun pee­ked out, and thank­ful­ly, so did the people.

Senec hosts the annu­al Gre­at Sum­mer Car­ni­val. It att­racts resi­dents and visi­tors from sur­roun­ding vil­la­ges and towns, offe­ring enter­tain­ment, cul­tu­re, and diver­se acti­vi­ties for all age groups. The car­ni­val in Senec typi­cal­ly takes pla­ce at the end of June and pre­sents a rich prog­ram full of para­des, music, dan­ces, the­at­ri­cal per­for­man­ces, att­rac­ti­ons, sports events, and tra­di­ti­onal foods. The­re are also prog­rams spe­ci­fi­cal­ly desig­ned for chil­dren. The pur­po­se of this event is to bring the com­mu­ni­ty toget­her, pro­vi­de enter­tain­ment, and celeb­ra­te the sum­mer season.

Senec ren­dez­te meg a ​“Nagy Nyá­ri Kar­ne­vált” 2009-​ben is, ezút­tal június 26-​án. Én elős­zör vet­tem részt. Koráb­ban csak a kar­ne­vál dic­sé­re­te­it hal­lot­tam, tehát nagy­on kívánc­si vol­tam. Meg kell mond­jam, hogy le vol­tam nyűgöz­ve, elsősor­ban két dolog miatt. Elős­zör is lát­tam, hogy ha az embe­rek­nek teret adnak, kre­a­tí­vak, és nemc­sak ez, hanem alkot­nak is. Másods­zor, a han­gu­lat kivá­ló volt, az embe­rek örül­tek. Idén az volt a ves­zé­ly, hogy min­dan­ny­ian elá­zunk, egy órá­val koráb­ban bebo­rult az ég, és ömlött az eső. Min­te­gy fél órá­val hat óra előtt kikuk­kan­tott a nap, és hál’ Isten­nek, az embe­rek is kikukkantak.

Senec­ben min­den évben meg­ren­de­zik a Nagy Nyá­ri Kar­ne­vált. Lako­so­kat és a kör­ny­ező fal­vak­ból és váro­sok­ból érke­ző láto­ga­tó­kat vonz, szó­ra­ko­zást, kul­tú­rát és külön­fé­le tevé­ke­ny­sé­ge­ket kínál min­den korosz­tá­ly szá­má­ra. A sene­ci kar­ne­vál álta­lá­ban június végén zaj­lik, és gaz­dag prog­ra­mot kínál fel­vo­nu­lá­sok­kal, zené­vel, tán­cok­kal, szín­há­zi előa­dá­sok­kal, lát­vá­ny­os­sá­gok­kal, spor­te­se­mé­ny­ek­kel és hagy­o­má­ny­os éte­lek­kel. Gyer­me­kek­nek is szer­vez­nek prog­ra­mo­kat. Az ese­mé­ny cél­ja a közös­ség öss­ze­fo­gá­sa, szó­ra­koz­ta­tás biz­to­sí­tá­sa és a nyá­ri idős­zak ünneplése.

У Сенецу је такође одржан ​“Велики летњи карневал” и 2009. године, овог пута 26.6.2009. Ја сам први пут учествовао. Претходно сам слушао само похвале о овом карневалу, па сам био веома заносан. Морам рећи да сам био одушевљен, и то пре свега због две ствари. Прво, видео сам да ако људима дате простор, они су креативни и не само то, већ и стварају. Друго, атмосфера је била одлична, људи су уживали. Ове године је, међутим, постојала опасност од кише, сат времена пре тога било је облачно небо и киша и киша. Око пола сата пре шест сати поподне погледало је сунце и, хвала Богу, погледали су и људи.

У Сенецу се сваке године одржава Велики летњи карневал. Привлачи становнике и посетиоце из околних села и градова, пружајући забаву, културу и различите активности за све узрасте. Карневал у Сенецу обично се одржава крајем јуна и нуди богат програм пун парада, музике, плеса, позоришних представа, атракција, спортских догађаја и традиционалних јела. Организују се и програми за децу. Циљ овог догађаја је објединити заједницу, обезбедити забаву и славити летње доба.

Use Facebook to Comment on this Post